.jpg)
Angyali arc és hang - pokoli sors: róla kapta nevét a Szabó Ilonka utca
Ahány útvonalon feljuthatunk a Budai Várba a Szabó Ilonka utcából, legalább annyi szálon kereshetjük az igazságot a névadó életét és halálát körülvevő legendák és rejtélyek kapcsán. A Várba a Szabó Ilonkából a Fiáth János, a Kagyló utcán, vagy éppen a Linzi-, a Jácint-, a Franklin-, valamint az Ilona-lépcsőn is felmehetünk.
Születési nevén Szabó Ilona 1911. augusztus 18-án, egyes források szerint december 27-én látta meg a napvilágot, Budapesten. A Zeneművészeti Főiskolán végzett, majd a budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén a Mátyás-templom szólistája lett.
Az Operaházban első ízben 1934-ben, Rossini A sevillai borbély című operájában Rosina szerepét játszva lépett fel, partnere volt a világhírű magyar operaénekes, Svéd Sándor (1904–1979) és Rösler Endre (1904–1963), a neves tenor is. 1936-ig ösztöndíjas volt, majd egészen haláláig szerződtetett magánénekesként dolgozott, de készített különböző életrajzi rádióműsorokat, valamint színészi tehetségének köszönhetően számos filmszerepet is kapott.
A gyönyörű, művelt operaénekesnő élete utolsó három évében második férjével, Hives Henrikkel a Várköpenyen található Donáti utca 49. szám alatt, annak első emeleti erkélyes lakásában lakott. Hives Henrik egyébként Nagy Ferenc (1903-1979) miniszterelnök, a kommunisták által leszalámizott Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnökének miniszteri tanácsosaként, illetve titkárságvezetőjeként dolgozott, majd vele együtt emigrált Svájcba is 1947 nyarán.
Életét, ahogyan halálát is máig legendák övezik. Egyes vélemények szerint a második világháború alatt, miután Magyarországot megszállták a németek, második férjével együtt csatlakozott az ellenálláshoz és a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának iratait csempészte.
Akad olyan forrás, mely szerint éppen ez okozta vesztét, és egy titkos iratkézbesítés közben fogták el, majd kínozták halálra a nyilasok. Még egy változat szerint kiütéses tífuszban hunyt el. Megint másik teória alapján Donáti utcai lakásukban tartózkodott, amikor egy közeli lövéstől annyira megijedt, hogy korábban megindult a szülése, és az ellátatlanság vezetett nem sokkal későbbi halálához.
A halotti anyakönyvben a halál okaként mindenesetre gyermekágyi lázat említenek. Ez egy olyan fertőző betegség, ami szülés vagy vetélés után következhet be, különösen abban az esetben, ha hiányos a méhlepény.
Korai halálának dátumában sincs megegyezés, két verzió: 1945. január 27-e és 29-e is fellelhető. A halotti anyakönyve szerint 29-én hunyta le örökre a szemét. Sírja a Farkasréti temetőben található, emlékét a róla elnevezett utcában lévő emléktábla, illetve számos hangfelvétel őrzi.
Gerardo di Sagredo, Gerardus, vagy ahogyan a magyarok ismerik Gellért püspök 980. április 23-án született Velencében. A hazánkba téríteni érkező bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére július 26-án szentté avatott katolikus püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben I. kerületi – városrész pedig régóta a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban számos legenda is született.
Teleki Pál, az elismert földrajztudós, cserkészvezető és nem mellesleg kétszer megválasztott magyar miniszterelnök ezer szállal kötődött a Budai Várhoz. Noha az egykori kormányfő otthona Pesten, a Harmincad utca és a mai József nádor tér sarkán álló Teleki-palotában volt, mégis a sokak által azóta is vitatott tragikus öngyilkossága ide, a Sándor-palotához köti az elveihez körömszakadtáig és haláláig ragaszkodó tudós-politikust. Történelmi megítélése ma sem egységes, de az biztos, hogy jelentős alakja, fontos szereplője volt a XX. századi magyar politikának.
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
