Szép katonai hagyomány éled újjá a budavári Kapisztrán téren
Valamikor régen, vasárnap délutánonként hatalmas tömegek várták a Budai Várban, hogy megnézhessék a zenével kísért őrségváltást. Most a Kapisztrán téren éled újra a hagyomány.
A Magyar Honvédség hét Területvédelmi Ezredének tartalékos állománya kéthetes váltásban, a Kapisztrán téren teljesít díszőrséget - jelentette be a napokban Szalay-Bobrovniczky Kristóf, honvédelmi miniszter a Honvédelmi Minisztérium épülete előtt. A bejelentkezésből kiderült, hogy a területvédelmi tartalékosok a testőrezredtől kaptak kiképzést, annak érdekében, hogy ennek a szép katonai feladatnak, a díszőrség ellátásának eleget tudjanak tenni.
A helyszínválasztás nem véletlen, ugyanis itt állt a valamikori Nándor téren, a Nándor laktanya. A jelenlegi Hadtörténeti Múzeum jogelődje már 1929-ben az épületbe költözött és 1937-ben meg is nyílt az első hadtörténeti kiállítás. A XVIII. században még József tér és Ferencesek térként később Ferdinánd térként ismert közteret 1852-től nem véletlenül nevezték át Helyőrség térnek. Az 1874-től Nándor térnek hívott terület 1922-től Kapta a Kapisztrán tér nevet a híres ferences szerzetesről, Kapisztrán Jánosról (1386-1456). Az általa vezetett kereszteseknek hatalmas szerepe volt az 1456-os nándorfehérvári győzelemben. Kapisztránt XIII. Benedek pápa 1724-ben avatta szentté.
„Új tradíció kezdődik a Budai Várban, mostantól a hét területvédelmi tartalékos ezred kéthetes váltásban a Honvédelmi Minisztérium főépülete előtt teljesít díszőrséget. (…) Jöjjenek, nézzék meg őket, büszkék vagyunk katonai hagyományainkra és katonai értékeinkre…” – mondta el a honvédelmi miniszter.
A főképen egy 1934-es fotón a Budavári Palota Habsburg lépcsőjén díszmenetben a Magyar Királyi Testőrség tagjai (Forrás: Fortepan 134541)
A reformkori törekvések elbukását, ha úgy tetszik totális politikai csődjét mi sem jelzi jobban történelmi kilométerkőként, mint az 1848. március 15-i pesti forradalom kitörése. A reformjavaslatokat az asztalról lesöprő bécsi udvar nem érzékelte a valóságot, s hogy mekkora feszültség forr a magyar keblekben. Így, amikor a hatalom végletekig feszítette a húrt, a magyar nemzeti újjászületés szabadságvágya úgy fakadt ki és sepert végig az országon, mint ahogyan a természeti csapások szokták az útjukba álló dolgokat ledönteni: feltartóztathatatlanul. Ezt megelőzően és után azonban rengetegen raboskodtak a császári önkény miatt börtönökben. Cikkünkben azokat a hírességeket mutatjuk be, akik a Táncsics-börtönként elhíresült budavári „tömlöcben” ültek forradalmi nézeteik miatt. Ezért is a Petőfit megidéző parafrázis a címben: Kik érted ültek (!), szent világszabadság!
Szinte mindenki tudja, hogy a budai Vérmező, amely a Krisztinavárosban terül el a később magyar jakobinusoknak csúfolt Martinovics-mozgalomban résztvevők vesztőhelyeként kapta nevét. A császári titkosrendőrség által lefülelt Martinovics Ignácot és négy társát 1795. május 20-án fejezték le a budai Vérmezőn, illetve közel két hétre rá, június másodikán Őz Pált, valamint Szolártsik Sándort is ugyanitt és ugyanekkor fejezte le a hóhér. De mi volt a Vérmező a kivégzés előtt?
A 125 évvel ezelőtt született Márai Sándor (1900-1989) több mint másfél évtizeden át itt lakott a Mikó utca-Logodi utca sarokházban feleségével, Lolával (1899-1986). Szeptemberben neki is az a vers jutott eszébe, mint a magyarok többségének. Igen, Petőfi Sándor Szeptember végén című verse, ami már kisiskolásként szívünkbe hatol, s ott marad egész életünkben, az utolsó szeptemberig.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
