Szép katonai hagyomány éled újjá a budavári Kapisztrán téren
Valamikor régen, vasárnap délutánonként hatalmas tömegek várták a Budai Várban, hogy megnézhessék a zenével kísért őrségváltást. Most a Kapisztrán téren éled újra a hagyomány.
A Magyar Honvédség hét Területvédelmi Ezredének tartalékos állománya kéthetes váltásban, a Kapisztrán téren teljesít díszőrséget - jelentette be a napokban Szalay-Bobrovniczky Kristóf, honvédelmi miniszter a Honvédelmi Minisztérium épülete előtt. A bejelentkezésből kiderült, hogy a területvédelmi tartalékosok a testőrezredtől kaptak kiképzést, annak érdekében, hogy ennek a szép katonai feladatnak, a díszőrség ellátásának eleget tudjanak tenni.
A helyszínválasztás nem véletlen, ugyanis itt állt a valamikori Nándor téren, a Nándor laktanya. A jelenlegi Hadtörténeti Múzeum jogelődje már 1929-ben az épületbe költözött és 1937-ben meg is nyílt az első hadtörténeti kiállítás. A XVIII. században még József tér és Ferencesek térként később Ferdinánd térként ismert közteret 1852-től nem véletlenül nevezték át Helyőrség térnek. Az 1874-től Nándor térnek hívott terület 1922-től Kapta a Kapisztrán tér nevet a híres ferences szerzetesről, Kapisztrán Jánosról (1386-1456). Az általa vezetett kereszteseknek hatalmas szerepe volt az 1456-os nándorfehérvári győzelemben. Kapisztránt XIII. Benedek pápa 1724-ben avatta szentté.
„Új tradíció kezdődik a Budai Várban, mostantól a hét területvédelmi tartalékos ezred kéthetes váltásban a Honvédelmi Minisztérium főépülete előtt teljesít díszőrséget. (…) Jöjjenek, nézzék meg őket, büszkék vagyunk katonai hagyományainkra és katonai értékeinkre…” – mondta el a honvédelmi miniszter.
A főképen egy 1934-es fotón a Budavári Palota Habsburg lépcsőjén díszmenetben a Magyar Királyi Testőrség tagjai (Forrás: Fortepan 134541)
Az éppen ma 1045 éve, 980. április 23-án Velencében született bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére szentté avatott püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben elsőkerületi – városrész pedig a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban több legenda is született.
A Budai Vár tövében, a Mikó utca-Logodi utca sarkán álló ház egykori lakója néhány lépésre lakott a krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templomtól. Bizonyára sokszor szemtanúja lehetett az ünnepi menetnek, amely ilyenkor indult meg a Roham utca felé, majd az Alagút utcán tért vissza. Az idén április 11-én éppen 125 éve született Márai Sándor alábbi verse több mint száz évvel ezelőtt, csupán 22 éves korában jelent meg a Kassai Naplóban.
Volt, aki a házsártos felesége elől menekült rendszerint a Hatvany-palotába és volt olyan, akinek az esküvőjét, de még a nászútját is Hatvany Lajos, a baráti körben csak Lacinak hívott báró állta. És persze rengetegen kaptak tőle rendszeres pénzjuttatásokat, pontosabban renumerációt ahogyan a fizetéskiegészítést akkoriban hívták, de volt olyan is, aki csak cipőt akart magának télire. Néhány önkényesen kiragadott példán keresztül mutatjuk be, hogy hogyan adakozott a valaha élt legnagyobb magyar mecénás.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
