A Budavári Önkormányzat testvértelepüléseit bemutató sorozatunk első részében azt mutattuk be, hogy az angliai Marlow hogyan kapcsolódik Budavárhoz, ezután a muravidéki Lendva, az olaszországi Capestrano, legutóbb pedig a délvidéki Zenta következett a sorban.
Ezúttal Németországba, azon belül is Bajorországba, a 150 ezer lelkes Regensburgba látogatunk el.
A turisták körében is népszerű város szerencsésnek mondhatja magát, mert a II. világháborúban megkímélték a szövetségesek bombái, így Németországban egy helyben itt találhatók legnagyobb számban épen maradt középkori épületek.
Mint az az utikritika.hu vonatkozó szócikkéből kiderül, a középkori városmag a Stadtamhof negyeddel együtt az UNESCO kulturális világörökségének a része, valamint Rgensburg az első német város, amelynek az óvárosa az UNESCO világörökségi listájára került.
A Budavári Önkormányzat honlapján elérhető információkból kiderül, hogy a testvértelepülési kapcsolat első hivatalos mozzanataként 2004 augusztusában érkezett delegáció Regensburgból az I. kerületbe, hogy a két város közötti kapcsolatfelvételről tárgyaljon. A regensburgi Önkormányzat vezetői javaslatot tettek a testvérvárosi együttműködésre, a szerződést végül a két polgármester – Nagy Gábor Tamás és Hans Schaidinger 2005. május 25-én írta alá Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Országház utcai dísztermében.
Az elmúlt 1000 évben a bajorok és a magyarok közötti kapcsolat szoros volt, ami egészen első királyunkig vezethető vissza: I. István magyar király 996-ban Gizella bajor hercegkisasszonyt vette feleségül.
További közös pont, hogy a kései középkorban a Regensburgban és Budán vert érmék Európa szerte megbecsült fizetőeszközöknek számítottak, és a testvérvárosi kapcsolat alapját erősítette az is, hogy Buda török alóli felszabadításában bajor csapatok is részt vettek.
