Duna-parti testvérvárosok: Budavár & Regensburg
Budavár és a németországi Regensburg között létrejött testvérvárosi kapcsolatnak nem az adja az elsődleges kapcsolódási pontot, hogy a saját nyelvén mindkettőben szerepel a Vár szó. A magyarázat sokkal inkább abban keresendő, hogy a magyar-bajor kapcsolatok ezer évnél is régebbre nyúlnak vissza.
A Budavári Önkormányzat testvértelepüléseit bemutató sorozatunk első részében azt mutattuk be, hogy az angliai Marlow hogyan kapcsolódik Budavárhoz, ezután a muravidéki Lendva, az olaszországi Capestrano, legutóbb pedig a délvidéki Zenta következett a sorban.
Ezúttal Németországba, azon belül is Bajorországba, a 150 ezer lelkes Regensburgba látogatunk el.
A turisták körében is népszerű város szerencsésnek mondhatja magát, mert a II. világháborúban megkímélték a szövetségesek bombái, így Németországban egy helyben itt találhatók legnagyobb számban épen maradt középkori épületek.
Mint az az utikritika.hu vonatkozó szócikkéből kiderül, a középkori városmag a Stadtamhof negyeddel együtt az UNESCO kulturális világörökségének a része, valamint Rgensburg az első német város, amelynek az óvárosa az UNESCO világörökségi listájára került.
A Budavári Önkormányzat honlapján elérhető információkból kiderül, hogy a testvértelepülési kapcsolat első hivatalos mozzanataként 2004 augusztusában érkezett delegáció Regensburgból az I. kerületbe, hogy a két város közötti kapcsolatfelvételről tárgyaljon. A regensburgi Önkormányzat vezetői javaslatot tettek a testvérvárosi együttműködésre, a szerződést végül a két polgármester – Nagy Gábor Tamás és Hans Schaidinger 2005. május 25-én írta alá Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Országház utcai dísztermében.
Az elmúlt 1000 évben a bajorok és a magyarok közötti kapcsolat szoros volt, ami egészen első királyunkig vezethető vissza: I. István magyar király 996-ban Gizella bajor hercegkisasszonyt vette feleségül.
További közös pont, hogy a kései középkorban a Regensburgban és Budán vert érmék Európa szerte megbecsült fizetőeszközöknek számítottak, és a testvérvárosi kapcsolat alapját erősítette az is, hogy Buda török alóli felszabadításában bajor csapatok is részt vettek.
Gerardo di Sagredo, Gerardus, vagy ahogyan a magyarok ismerik Gellért püspök 980. április 23-án született Velencében. A hazánkba téríteni érkező bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére július 26-án szentté avatott katolikus püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben I. kerületi – városrész pedig régóta a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban számos legenda is született.
Teleki Pál, az elismert földrajztudós, cserkészvezető és nem mellesleg kétszer megválasztott magyar miniszterelnök ezer szállal kötődött a Budai Várhoz. Noha az egykori kormányfő otthona Pesten, a Harmincad utca és a mai József nádor tér sarkán álló Teleki-palotában volt, mégis a sokak által azóta is vitatott tragikus öngyilkossága ide, a Sándor-palotához köti az elveihez körömszakadtáig és haláláig ragaszkodó tudós-politikust. Történelmi megítélése ma sem egységes, de az biztos, hogy jelentős alakja, fontos szereplője volt a XX. századi magyar politikának.
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
