Ma van az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak emléknapja
Június 16-a az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak emléknapja. Emlékezzünk mindazokra, akik életüket áldozták a nemzetért és a hazájukért! A Várban is sokan harcoltak az elnyomás ellen.
Nem véletlen, hogy ez a nap az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak emléknapja, ugyanis éppen ezen a napon került sor 1958-ban a forradalom és szabadságharc vértanúinak a halálos ítéleteinek a végrehajtására, Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós kivégzésére. Ezért is történt, hogy 1989. június 16-án mintegy negyedmillió ember vett részt a Hősök terén Nagy Imre, Gimes Miklós Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József és a forradalom ismeretlen szabadságharcosának ünnepélyes újratemetésén. De ekkortájt, 1991. júniusában, egész pontosan 19-én történt a szovjet csapatok kivonulása is. Így minden év június 16-án azok előtt tisztelgünk, akik életüket áldozták Magyarország szabadságáért és függetlenségéért.
Azt biztosan tudjuk, hogy a közel háromszáznyi, főként fiatalokból álló budavári forradalmárok mindent megtettek a szovjetek által csak Forgó szél néven katonai hadműveletnek titulált - a szabadságharc eltiprását jelentő - végzetes támadás feltartóztatásáért. A budavári fiatalok egy része a Széna téri forradalmárokhoz csatlakozott, de volt egy főként műszaki egyetemistákból álló csoport is, akik aztán a támadás hírére - az önként alakuló vári ellenállócsoportokkal közösen - együttes erővel próbáltak ellenállni a szovjet csapatok támadásának.
A forradalom napjaiban éppen itt, a Hess András téren található kollégiumban, a Központi Diákotthonban alakult meg a műegyetemisták nemzetőrsége. Az pedig csak a Sziklakórházban már járt várrajongók számára lehet nyilvánvaló, hogy a forradalom kirobbanása után pár nappal, október végétől rengeteg sebesültet láttak el itt, a Budai Vár alatti kórházban.
Eörsi László, történész alapművéből, A „budai srácok” 1956 című könyvéből megtudhatjuk, hogy Batthyány Bálint (1916-1962) mellett, a hadapródmúltú ferences szerzetes, Végvári Vazul (1929-2011) is forradalmi vezető volt. Az eredetileg székesfehérvári születésű Végvári 1947-ben már Budán, már a várbeli Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd 1948-53 között a ferencesek hittudományi főiskolájának teológus hallgatójaként végzett. 1956-ban a forradalom hírére gyalog indult Esztergomból Budapestre.
Itt megjegyzendő, hogy az október 30-án kiszabadított Mindszenty József (1892-1975) hercegprímás, bíboros ide az Úri utcai Püspöki Palotába érkezett meg először.
Végvári a forradalom leverése után Ausztriába menekült, később az Amerikai Egyesült Államokban lelkipásztorként, cserkészvezetőként tevékenykedett egészen 1997-es visszaköltözéséig.
A szabadságharc idején számos találat érte a Várat, november 6-án például megsemmisítő lövést kapott a Magyar Országos Levéltár is, sajnos a tűz során rengeteg eredeti, pótolhatatlan dokumentum elpusztult. A harcok körülbelül ezen a napon kezdődhettek, melynek során körülbelül egy tucat forradalmár veszítette életét a harcok során, sokan külföldre menekültek. A heves harcokban Magyari Ferenc, a források alapján a harmadik számú forradalmi vezetőként tevékenykedő szabadságharcos is megsérült, akit a Sziklakórházba szállítottak. A szovjet túlerő gyakorlatilag egy nap alatt felőrölte az ellenállást a Várban, ahol a későbbeikben megjelenő szovjet katonák „szokásukhoz híven” a nőkkel szembeni erőszaktól sem riadtak vissza...
Emlékezzünk mindazokra, akik életüket adták a Vár védelméért!
1944-ben éppen ezen a napon, június 14-én hunyt el Róth Miksa, a világhírű magyar üvegfestőművész, akinek munkássága nem csak a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, a szabadkai városházán, vagy a hágai palotában, norvég templomokban, a mexikói Guadalajarában vagy az Egyesült Államok különböző városaiban, de a Várnegyedben, illetve a a Budavári Palotában,is nyomot hagyott.
A Múzeumok Éjszakáját 2002 óta rendezik meg Magyarországon is, s hagyományosan a Szent Iván éjjeléhez legközelebb eső szombati napon tartják. A rendezvény előnye, hogy egyetlen karszalag megvásárlásával minden programra jogosultak vagyunk, többek között a BTM Vármúzeum eseményeire is, ahol különleges előadások, koncertek, tárlatvezetések várják majd a múlt, illetve a múzeumok szerelmeseit este hat és éjjel kettő óra között.
Az 1820. június 9-én, tehát éppen ma 205 éve született Hunfalvy János itt élt a Várdombon a még életében róla elnevezett utcában. És nem is akármilyen házban, hanem a kerület egyik legszebb szecessziós villájában, a Hunfalvy-villában vagy más néven Ulpius-házban. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
