Cikkek tagek alapján:

Történelem

Egy letűnt világ letűnt játékának emléke egy budavári fotón: A karikázásEgy letűnt világ letűnt játékának emléke egy budavári fotón: A karikázás

Kozák Lajos a két világháború között az egyik legelismertebb, legfoglalkoztatóbbak fotográfus volt. 1934-ben készült fényképe ma már szinte érthetetlen a mai fiatalok számára. Egy letűnt világ mára eltűnt játékát örökítette meg az örökkévalóságnak, a karikázást. A világ egyik legszebb helyén.

Himnusz BudaváráhozHimnusz Budavárához

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik. A magyar líra előtti tisztelgésül Juhász Gyula Himnusz Budavárához c. versét hoztuk Önöknek.

Fantasztikus időutazás: Egy 1896-os filmfelvételen láthatjuk a Lánchíd forgalmátFantasztikus időutazás: Egy 1896-os filmfelvételen láthatjuk a Lánchíd forgalmát

A honfoglalás ezredik évfordulójának évében készült különleges mozgóképen kalapos, kosztümös hölgyek napernyőkkel ballagnak át a képen, miközben fiákerek, hintók és szekerek jönnek velünk szembe és távolodnak el. A forgalmat irányító csendőr, a cilinderes dzsentriformák és az utcai forgatag egy lenyűgözően más világot tár elénk. Ezt tényleg látni kell!

Április 4 – a megszállás ünnepeÁprilis 4 – a megszállás ünnepe

Felszabadulás vagy felszabadúlás? – kérdezhetnénk félig viccesen, ha nem lenne végtelenül szomorú, hogy évtizedeken keresztül ezen a napon, április 4-én ünnepeltették velünk a megszállók hazánk elfoglalását.

Benczúr és Munkácsy került terítékre a Budavári Történelmi Kaszinó legújabb előadásánBenczúr és Munkácsy került terítékre a Budavári Történelmi Kaszinó legújabb előadásán

Aki pedig az ínyencségeket tálalta, nem más volt, mint Bellák Gábor művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa és a Szent István Kávéház.

„Budára, a Helytartótanácsba! Nyittassuk meg Táncsics börtönét!”„Budára, a Helytartótanácsba! Nyittassuk meg Táncsics börtönét!”

Álmomban egy haza képét láttam, mellyet ébren nem felejthetek – írta a bakonyi falvacska jobbágysorából, szlovák anyától és horvát apától született Táncsics egy helyütt. Az eredetileg takács, vagyis vászonszövő végzettségű Táncsics már felnőttfejjel végezte az iskoláit, így egyetemet is. Tehetsége, szorgalma és igazságkeresése addig repítette, hogy a forradalmi tömeg őt szabadította ki március 15-én budavári börtönéből.