Fantasztikus időutazás: Egy 1896-os filmfelvételen láthatjuk a Lánchíd forgalmát
A honfoglalás ezredik évfordulójának évében készült különleges mozgóképen kalapos, kosztümös hölgyek napernyőkkel ballagnak át a képen, miközben fiákerek, hintók és szekerek jönnek velünk szembe és távolodnak el. A forgalmat irányító csendőr, a cilinderes dzsentriformák és az utcai forgatag egy lenyűgözően más világot tár elénk. Ezt tényleg látni kell!
A Magyarország 1000 éves fennállását ünneplő Millennium évében történt néhány érdekes dolog, például májusban a Royal Szállóban a Lumière-fivérek hazánkba látogató megbízottja megrendezte az első félórás mozielőadást Magyarországon. De a világban is sok dolog történt ekkor, helyezzük csak el az alábbi filmfelvételt néhány esemény segítségével a történelem idővonalán.
Ekkor történt ugyanis, hogy Wilhelm Conrad Röntgen felfedezéséről szóló hír megjelenik a bécsi Neue Freie Presse újságban. 1896. április 6-án vette kezdetét az első modernkori olimpia Athénban, ahol Hajós Alfréd 100 méteres, továbbá 1200 méteres gyorsúszásban elért győzelmének köszönhetően először hangzik el a magyar himnusz az olimpiai játékok történetében. Mindeközben Budapesten ünnepélyesen átadják a budapesti Nagykörutat és a Ferencz József hidat (mai Szabadság híd), New Yorkban pedig a Thomas Edison által alapított társaság megrendezi az első amerikai mozielőadást. De ebben az évben született többek között Márton Áron erdélyi püspök, Ádám Jenő zeneszerző, Pátzay Pál, szobrászművész, vagy éppen F. Scott Fitzgerald, amerikai író. És ekkor halt meg Paul Verlaine francia költő, Degré Alajos, a márciusi ifjak egyike, illetve ebben az évben temették el a munkásmozgalmár Frankel Leót is a párizsi Pere-Lachaise temetőben. Szóval, tényleg nem mai felvétel. Apropó filmfelvétel: június 8-án az országgyűlés ünnepi ülésén az új (!) magyar Parlament Kupolacsarnokában, amelyet ezredévi ünnepi felvonulás követ egészen a Vérmezőről a Várba, majd onnan az Országház elé, amikor is a Szent Koronát az Országházba viszik és nem fogják kitalálni, de éppen erről az eseményről készült az első magyarországi mozgófilmfelvétel. De elég volt a szavakból, gyönyörködjenek a 128 évvel ezelőtti felvételben.
Amit itt nézhetnek meg!
Éppen százhúsz évvel ezelőtt, 1904 nyarán született meg a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb mesterének tollából a Nyár című szonett, amely a Logodi utca egykori lakójának szerelmes ódája a legmelegebb évszakhoz, a nyárhoz.
A magyar irodalomtörténet talán legszórakoztatóbb kapcsolata volt a két bohém budai zsúrpubi, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes legendás, elválaszthatatlan barátsága. Még a Négyesi-féle szemináriumokon kötöttek örök barátságot, s onnantól kezdve folyamatosan ugratták és megtréfálták egymást. A Nyár, nyár, nyár című költemény is ennek az élcelődésfolyamnak az egyik, s talán legviccesebb mementója.
Történészek jól tudják, hogy a Petőfi Sándor Falu végén kurta kocsma című versből ismert kurtakocsma nem csupán egy szellemes költői alliteráció, hanem a magyar vendéglátástörténet egykori időszakos italmérését jelenti. Kurtakocsmán elődeink a csak rövidített - tehát nem egész évre szóló - italmérési engedéllyel rendelkező, hanem megkurtított, időszakosan működtethető kocsmákat értették.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
