Benczúr és Munkácsy került terítékre a Budavári Történelmi Kaszinó legújabb előadásán
Aki pedig az ínyencségeket tálalta, nem más volt, mint Bellák Gábor művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa és a Szent István Kávéház.
Bellák Gábor művészettörténet iránti elkötelezettsége és szakmai hozzáértése jelentősen hozzájárult már a tudományág fejlődéséhez, ám most azt is megmutatta, hogy a tudásanyag átadásának élvezhetővé tételéhez is nagyon ért.
A Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa “A száznyolcvan éves nemzedék” című előadásában, amit a Budavári Palotanegyedben, a Szent István Kávéházban tartott hétfő este, Benczúr Gyulát és Munkácsy Mihályt állította középpontba. Azaz, pontosabban a két zseni életútját párhuzamba, ráadásul a közönség reakcióiból leszűrhetően igazán szórakoztató módon.
Munkácsy Mihály talán a legismertebb magyar festőművész, Bellák Gábortól pedig részletesen hallgathatták meg a résztvevők, hogy ez minek köszönhető. Egyrészt Munkácsy élete igen kalandos, fordulatokban gazdag, szegény, árva asztalosfiúból lett a maga idejében a világ legjobban fizetett festője. Ez már önmagában egy izgalmas történet, ráadásul Munkácsy meg is írta ifjúkora történetét, ami a mai olvasó képzeletét is megmozgatja.
Szó esett arról is, hogy Munkácsynak már életében hatalmas kultusza alakult ki Magyarországon, s ez a művész korai halála után még elevenebbé vált. A vendégek hallhattak róla, hogy ő alkotta meg a magyar történeti festészet legnagyobb (mintegy 62 négyzetméteres) képét, a Honfoglalást. És arról is, hogy ezt a több éves feladatot milyen kutatómunka előzte meg.
Bellák Gábor beszélt arról is, hogy Munkácsy a festészet Petőfijévé szeretett volna válni, kortársai pedig ennek is látták.
A korszakformáló nemzedék másik nagy alakja, Benczúr Gyula ugyan nem “sztáréletet” élt, de legalább olyan úttörő és modern volt, mint Munkácsy. Mindketten az 1840-es évek közepén látták meg a napvilágot és ahogy Bellák Gábor fogalmazott: 1848 forradalmi lelkesültségét legföljebb már csak apáik közvetítésével élhették át, az 1867 utáni nagy feladatok viszont már őket találták meg elsőként. Ők, a „kőszívű ember unokái", egy józanabb, békésebb, minden korábbinál nagyobb lehetőségeket ígérő korszaknak voltak alapító nemzedéke.
Az előadás után a Budavári Történelmi Kaszinó hagyományainak megfelelően a Szent István Kávéház bőséges vendéglátása, a rendezvény úgynevezett kaszinó része következett, aami egyben mindig kötetlen beszélgetéseket, ízletes falatokat és kellemes koccintásokat jelent.
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
135 éve, 1890. június 24-én született erdőbaktai Baktay Ervin, aki éppen száz évvel ezelőtt, 35 évesen magyarosította nevét Gottesmann Ervinről, s aki számos európai egyetemen tartott előadásokat India kultúrájáról. Baktay 1956-ban egyike volt azon néhány Kelet-kutató közül a világból, akiket az indiai állam hivatalosan is meghívott a Buddha születésének 2500. évfordulójára megrendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Egy ideig itt a Vízivárosban, a Szilágyi Dezső téren élt.
„Nagy szerencsénkre…” – írtuk a címben, nem véletlenül, hiszen ez a skót mérnök volt a budapesti Széchenyi lánchíd építésének vezetője, valamint a budai Váralagút tervezője és főmérnöke is. S, aki 1866. június 23-án, tehát ezen a napon halt meg Budán. Ma már annyira evidens, hogy van, de a Lánchíd a skót mérnök főművével, a váralagúttal vált teljes értékűvé, ez teremtett valóban közvetlen kapcsolatot Pest és Buda között. Addig ugyanis a Várhegy megkerülésével lehetett csak az újonnan épült, Pestet Budával összekötő Lánchidat megközelíteni a Krisztinaváros, a Tabán, illetve a Hegyvidék felől és fordítva.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
