Cikkek tagek alapján:

Irodalom

„A versei jók, maga tehetséges…” – a januárban született Nemes Nagy Ágnesre emlékezünk Január című versével„A versei jók, maga tehetséges…” – a januárban született Nemes Nagy Ágnesre emlékezünk Január című versével

Éppen holnap ünnepeljük a XX. század legtehetségesebb magyar költőnőjének, Nemes Nagy Ágnesnek a születésnapját, aki 1922. január 3-án született Budapesten. Januárról szóló verse is bizonyíték arra, hogy méltatlanul keveset hallunk és beszélünk róla, pedig versei a modern magyar irodalom legnagyobbjainak arcképcsarnokába predesztinálják. A magyar irodalom egyik legnagyobb ismerője és művelője, Szerb Antal írta a verseit számára véleményezésre megküldő fiatal költőnőnek válaszlevelében: "arra biztatom, hogy folytassa!"

Magyar Hírmondó: 1780-ban újév napján jelent meg az első magyar nyelvű hírlapMagyar Hírmondó: 1780-ban újév napján jelent meg az első magyar nyelvű hírlap

Ez volt az első magyarul szerkesztett újság, amelyben a napi eseményeken kívül tudományos cikkek is megjelentek, így nem „csak” az első magyar nyelvű hírlap volt, hanem a magyar tudományos irodalom és a nemzeti művelődéstörténet egyik legfontosabb mérföldköve is. Cikkünkben a magyar sajtótörténet kezdőpontjára emlékezünk.

„Itt volt, elment a szép karácsony...” – Tóth Árpád Karácsonyi emlék című verse valódi korrajz„Itt volt, elment a szép karácsony...” – Tóth Árpád Karácsonyi emlék című verse valódi korrajz

A Várban a két világháború között még Werbőczyről elnevezett, majd a háború után Táncsics Mihályra átkeresztelt utca 13. számú házában egykor élt költő Karácsonyi emlék című verse sokkal inkább egy élcelődő, kissé gúnyos korrajz mintsem valami szentimentális költemény.

A gyűrű bezárult – 80 éve kezdődött Budapest ostroma A gyűrű bezárult – 80 éve kezdődött Budapest ostroma

Éppen 80 évvel ezelőtt, 1944. december 26-án zárult be az szovjetek ostromgyűrűje Budapest körül. Innentől kezdve 51 napon keresztül - 1944. december 26. és 1945. február 13. között - tartott Budapest ostroma. Az irtózatos pusztítás egész Budapesten, de a Várnegyedben talán kiváltképp begyógyíthatatlan seb maradt.

Márai Sándor "Karácsonyi levél" című írása minden értő olvasót szívközépen talál Márai Sándor "Karácsonyi levél" című írása minden értő olvasót szívközépen talál

A Krisztinavárosból 1948-ban Svájcba, Olaszországba, majd New Yorkba emigráló író 1951 és 1968 között a Szabad Európa Rádió külső munkatársa volt. Az ötletéből valósult meg a „Vasárnapi Krónika" című rádiós műsorsorozat, s éveken át lehetett hallgatni az író saját hangján felolvasott vasárnapi leveleit. 1951. december 24-én visszaemlékezve egykor még szabad, európai hazájára, a polgári Magyarországra, és otthonára, a Krisztinavárosra, az alábbi írás hangzott el a rádióban.

„Fehér rózsákként hull alá a hó…” – írta a télesti hóesésről Kosztolányi„Fehér rózsákként hull alá a hó…” – írta a télesti hóesésről Kosztolányi

A Krisztinaváros egykori lakóját, a vers-és prózaírás egyik legnagyobb magyar mesterét is megidézte a tél. Kosztolányi Dezső (1885-1936), aki életének hosszú évein keresztül volt a Logodi utca lakója így írt a téli alkonyatról 1907 telén.