„Itt volt, elment a szép karácsony...” – Tóth Árpád Karácsonyi emlék című verse valódi korrajz

„Itt volt, elment a szép karácsony...” – Tóth Árpád Karácsonyi emlék című verse valódi korrajz

A Várban a két világháború között még Werbőczyről elnevezett, majd a háború után Táncsics Mihályra átkeresztelt utca 13. számú házában egykor élt költő Karácsonyi emlék című verse sokkal inkább egy élcelődő, kissé gúnyos korrajz mintsem valami szentimentális költemény.

Tóth Árpád (1886-1928) feleségével, Lichtmann Annával (1895-1967) és kislányukkal, Tóth Eszterrel (1920-2001) 1917-től egészen haláláig a Várnegyedben lakott. Már csak ezért sem véletlen, hogy a Várnegyed délnyugati oldalán elhelyezkedő festői látképével rendelkező egykori Bástya sétány is végül róla kapta a nevét. Tóth Árpád 1886. április 14-én született Aradon, majd Debrecenben felcseperedő költő már gyermekkorában sokat betegeskedett, gyenge tüdejét pedig a gümőkór időről időre megtámadta. Lírai stílusát az egyedisége és egyénisége hatotta át, a költészetet - legtehetségesebb kortársaihoz hasonlóan - a Négyesy-szemináriumokon sajátította el. A Nyugat főszerkesztője és a kor legnevesebb kritikusa, Ignotus - Ady Endre után - a korszak második legjelentősebb magyar költőjének nevezte.

A törékeny, mindig betegeskedő, állandó pénzhiánnyal küzdő költő poétikáját leginkább az elégikus, lemondó hangvétel, a kozmikus magányérzet, az emberi lét hiábavalóságának mélabús érzeménye, ugyanakkor a szépségben való kiteljesedés, a l'art pour l'art életérzés hatja át. Ez a verse azonban cseppet sem ilyen. A szépség utáni sóvárgás ebben, az 1912-ben megjelent költeményben sehol sincs jelen. De nézzék csak!

Karácsonyi emlék

Itt volt, elment a szép karácsony,

S amíg itt volt, jó koszton éltünk,

Cukron, fügén, mákos kalácson.

Hozott diót, mogyorót, smukkot,

Új százkoronás is volt nála,

De erről alig szólt egy kukkot.

Hogy a pénzügy is derűt öltsön,

Adott az osztrák-magyar banknak

Húsz koronát - aranyban! - kölcsön.

És hozott új választó-listát.

Mely szerint csak Lukács szavazhat,

S megválaszthatja Tisza Pistát.

A Béke is, e bús egyénke,

Jött volna vele, ám egy hídon

A strázsa belelőtt szegénybe.

Örült Prohászka is Prizrendbe,

Az udvarias szerb kormánytól

Egy sérvkötőt kapott prezentbe.

Szóval a karácsony sok kincsét

Megkaptuk és ami a legfőbb,

Megszűnt a fűtőanyag-inség.

Ez üdvöt zengem el ma számmal:

Egész télen fűthetünk majd

Egy-egy dús - karácsonyi számmal!

Félezredéves királyi frigy: éppen a mai napon tartották a lakodalmat a Várban
Félezredéves királyi frigy: éppen a mai napon tartották a lakodalmat a Várban

II. Lajost még apjának, II.Ulászlónak (1456-1516) dinasztiaépítésének jegyében koronázták magyar királlyá két éves korában, s ekkor már megkötötték a Habsburg-Jagelló házassági szerződést is, amelynek értelmében a Brüsszelben 1505. szeptember 17.-én - I. Fülöp kasztíliai király, valamint Kasztíliai (Őrült) Johanna gyermekeként - megszületett Ausztriai Mária volt az ifjú király jövendőbelije. 1522. január 13-án, tehát több mint egy félévezreddel ezelőtt éppen ezen napon a két fiatal oltár elé állt Budán, s frigyüket királyi lakodalommal ünnepelték meg.

Miben látta az élet értelmét Márai Sándor? Egy januári írásában árulta el titkát…
Miben látta az élet értelmét Márai Sándor? Egy januári írásában árulta el titkát…

1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. A prózai epigrammákat, sztoikus bölcsességeket, lakonikus gondolatokat csokorba szedő gyűjtemény lírikus hangvétele prózaversekké hajlítják a költői igényességgel, mégis rím nélküli, de abszolút hallással megkomponált mondatokat. Ebből idézzük most Márai különleges, január kapcsán megfogalmazott gondolatait, amelyek elvezetnek bennünket az író legmélyebb, lételméleti fejtegetéseihez, amelyben arra próbál választ találni és adni, hogy mi az élet értelme.

A legnagyobb magyar költők mestere: Négyesy László
A legnagyobb magyar költők mestere: Négyesy László

"Mester nélkül nincs tanítvány” – hangzik a régi bölcsesség, ami persze fordítva is igaz. De vajon mi lehetett a titka annak a tanárnak, akinek szemináriumain olyan későbbi költő-, illetve íróhatalmasságok sajátították el a szépirodalom fortélyait, mint például Babits Mihály, Szerb Antal, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Karinthy Frigyes, Csáth Géza vagy éppen Balázs Béla A Négyesy-féle stílusgyakorlatokon a klasszikus irodalomtól jutottak el a modern irodalomhoz, ez volt maga a klasszikus modernség. Elismertségéről mindent elárul, hogy óráin egyetem tanártársai, s más egyetem oktatói is gyakran részt vettek.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.