Magyar Hírmondó: 1780-ban újév napján jelent meg az első magyar nyelvű hírlap

Az első magyar nyelvű újság éves előfizetési díja helyben 3 forint, vidéken 4 forint volt. Megjelenése elválaszthatatlanul kötődik a magyar városi polgárság kialakulásához. Az első hírlapok az urbánus polgárság megjelenésével párhuzamosan alakultak ki. Az új, elsősorban a felvilágosodásból táplálkozó és abból kinövő szellemi mozgalmak egyre szélesebb körben terjedhettek. Valódi tudományos paradigmaváltás volt ez az információs-robbanás tekintetében, hiszen ez már nem a gutenbergi könyv volt magyar nyelven, hanem a napi történésekre reagáló, véleménycikkeket is közlő anyanyelvű újságként jelent meg hetente több alkalommal. A lap előzményének tekinthetjük, a Bél Mátyás (1684-1749), pozsonyi evangélikus líceum történész polihisztora által 1721-ben Pozsonyban alapított „Nova Posoniensia" címmel megjelent lapot, de ezt - ahogyan azt már a címe is sejteti - latin nyelven adták ki, szemben a magyarul szerkesztett Magyar Hírmondóval.

A magyarországi hírlapirodalom kialakulását egyaránt késleltette a Habsburg Birodalom abszolutista, elnyomó politikája, az ehhez kapcsolódó cenzúra és persze a magyar középréteg, a nemzeti (értsd: nem német anyanyelvű) polgárság hiánya. A magyar nyelvű sajtó megindulása ezért erősen megkésett volt az európaihoz képest, megjelenését elsősorban a nemzeti megújulási mozgalom gerincét képező köznemesi, illetve az ehhez a társadalmi réteghez kapcsolódó értelmiség segítette elő-

A magyar nyelvű újságírás jelentőségét elsőként a későbbi alapító, főszerkesztő, Rát Mátyás (1749-1810) ismerte fel. A pozsonyi líceumban ismerkedett, meg az újságírás mesterségével, elsősorban a líceumigazgató, történész, publicista Benczúr Józsefnek (1728-1784) köszönhetően sajátította el a magyarnyelv- és  irodalom szeretetét, aki a felvilágosult abszolutizmus feltétlen híve és teoretikusa volt a rendi törekvésekkel szemben.

Az eredetileg győri születésű Rát Mátyás 1779-ben tért vissza Pozsonyba a németországi Göttingából, ahol August Ludwig Schlözernek (1735-1809), a német felvilágosodás kiemelkedő képviselőjének és történészének a tanítványaként tanult az egyetemen. Rövid pedagógiai ténykedés után, megegyezett Patzkó Ferenc Ágoston (1732-1799) nyomdásszal, a második pozsonyi nyomda tulajdonosával egy magyar nyelvű hírlap kiadásában.

A magyar nyelvű újságírás úttörőjében, Rát Mátyásban szerencsésen egyesültek azok az adottságok, amelyek alkalmassá tették őt erre a korszakos jelentőségű kezdeményezésre. Egy zömében magyar anyanyelvű városnak, Győrnek az iparos-kereskedő családjából származó, tanulmányait a Bél Mátyás-i, pietista hagyományokat falai között őrző pozsonyi evangélikus líceumban végző, és külföldi tanulmányútja alatt a kor leghaladóbb német egyetemét, a göttingai universitást látogató Rát Mátyásnál több indítást kortársai közül talán valóban senki sem kaphatott ahhoz, hogy az anyanyelvű sajtó fontosságát felismerje. (…) Csak Rát Mátyás utánjárásának és „könyörgései”-nek köszönhető, hogy Mária Terézia jóindulatát sikerült megnyernie, aki végül is engedélyezte a magyar nyelvű újság megjelentetését azzal a kikötéssel, hogy a lapot a Helytartótanáccsal cenzúráztatni kell.

- olvasható a Magyar sajtó története című könyv hasábjain.

Nincsen már Európában egy országos nemzet is, aki a maga hazájában történő változások, a világnak viszontagságai, az elmés embereknek hasznos vagy furcsa találmányaik, a tudósoknak munkáik s több afféle emlékezetes dolgok felől szóló híreket naponként, hetenként vagy hónaponként, az ő saját nyelvén nyomtatott írásokban, tanúság és mulatság kedvéért ne olvasná. Sőt nemcsak Európának, hanem még Amérikának is minden nevezetes városaiban íratatnak efféle hírlelő levelek. Csak az egy magyar nemzet volt még eddig, sok egyéb fogyatkozásai mellett, ezen igen hasznos szerzemények híjával.

- írta Rát az 1780. január 1-én megjelent Magyar Hírmondó kiadása kapcsán.

‍

A címlap metszetén a Földgolyón repülő Merkúrt láthatjuk, középen szalag a "per regna, per urbes" vagyis „országokon, városokon keresztül” felirattal, alatta Magyarország címere, jobbra és balra könyvek, levél- és iratcsomók láthatóak.

Amikor Rát Mátyást 1782-ben győri evangélikus lelkésznek választották, akkor átadta a szerkesztést Barczafalvi Szabó Dávidnak, később ugyan még többen szerkesztették a lapot, de népszerűsége folyamatosan csökkent. Kevesen tudják, de az irodalmi tartalmú Pozsonyi Magyar Múzsa a Magyar Hírmondó melléklapja volt, így irodalomtörténeti jelentősége is felbecsülhetetlen.

A kor viszonyaihoz képest magas színvonalú és rendkívül modern újság végül 1788. októberében szűnt meg.

‍