Dutka Ákos is a Várhegy szerelmese volt

Dutka Ákos is a Várhegy szerelmese volt

A nagyváradi születésű, méltatlanul elfeledett költőt is megihlette a Várhegy. Máriaremetei otthonából kimozdulva sokszor itt merengett hosszú sétái közben hazánk és nemzetünk múltjáról, jelenéről. Egy ilyen alkalom ihlette egyik gyönyörű versét is.

Dutka Ákos (1881-1972) a múlt század első felének egyik legígéretesebb és legtehetségesebb magyar költője volt. A nagyváradi születésű művész jól ismerte Ady Endrét, annak fegyvertársa volt és Juhász Gyulához is erős barátság kötötte. A nagyváradi irodalmi élet lankadatlan szervezőjeként meggyőződéses pacifista volt, aki később a németek bevonulásakor megtagadta azt, hogy Hitlerről dicsőitő verset írjon. Ezt követően sokáig visszavonultan élt és kiköltözött Máriaremetére, ahol egészen 1972-ben bekövetkezett haláláig élt, azonban szívesen időzött, sokat sétált a Várhegyen. Az Irodalmi Újság 1954. június 19-i számában Ruffy Péter idézte fel az akkor már éppen ötven éve első verseskötetét publikáló Dutka Ákost, aki a modern magyar költészet nyitányának tekinthető A Holnap című antológia egyik szerzője is volt Ady Endre, Babits Mihály, Juhász Gyula, Balázs Béla, Emőd Tamás és Miklós Jutka mellett.

Dutka Ákos 1881. szeptember 11-én született, Nagyváradon. Ő tehát a hét Holnapos között az egyetlen, aki a Körösparti Párizsban látta meg a napvilágot. Ady érmindszenti, Babits szekszárdi, Balázs és Juhász szegedi, Ernőd berekböszörményi, Miklós Jutka berettyóújfalui. Micsoda nagyszerű olvasztótégelyben kerültek össze!

- írta Dalos László a Lyukasóra 2006. szeptemberi számában megjelent cikkében.

Dutka Ákos

Az 1954-ben már utolsó élő „holnaposként” köszöntött költő legújabb versét is közölte az Irodalmi Újság, amely költemény éppen a Várhegyet idézi fel.

Ha a kellemes, enyhe sugarú, koratavaszi napsütés budavári barangolásokhoz hozna kedvet, akkor töltekezzünk a várhegyi séták előtt vagy közben Dutka Ákos soraival.

Dutka Ákos: Tavaszi séta Várhegyen

Harminc tavaszt éltem itt e fákkal

Harminc tavaszt e vedlett Várhegyen

Vitázva mindig sorssal és baráttal

Meg ne törjön semmi. Hitem friss legyen

S minden virággal újuló tavaszbanhirdessem,

hogy ész, erő, s oly szent akarat

megtart bennünket magyarnak a bajban

S Buda kövéből raksz még új falat...

Múljon csak le forma és hazugság

Mint most lefoszlott rólunk, a Barokk

Mit cifra gőggel hivalkodó újság

könnyelmű kedvében felibénk rakott.

Hányszor döbbent elibém a kertben

A Bourbon fattyú roppant orclován

.Szemembe köpve: Nézz a messzeségbe.

Ez a Duna síkja: Hódolt tartomány!

Ez a barokk múljon, vesszen innen,

Buda kövén se maradjon homály.

De mit tehet e kor helyére híven?

Csak nem ezt a délre néző szomorú Kodályt?

A múlt hibáit e szörny nem takarja.

Nem ezt súgja itt régi bástyarés

Itt kérdezni fog a jövendő magyarja:

Ez bomba raktár nem szentségtörés?

Megkérdi majd minden nemzedék is

Hol a ház, mit első Országépítőnk lakott,

Milyen volt? — Hisz beszélhet a kő is —

Hol a Corvinus, Bécsverő Mátyás Ur lakott.

Egy homlokzat a Béla otthonából

S Mátyás házából egy merész torony

Beszélne itt a múltak távolábó

lMi volt a magyarnak e múló hegyorom.

Tavasz van. Zölden újul hát a Vár is

Tudatlan, mélán és tanácstalan,

Babrálnak rajta, tévelyegve máris.

E törmeléknek vájjon mi értelme van?

Pedig lehetne mély. A mosolygó Budából

Áradhatna szózat, mely hittel repül

Sok béke század szent, merész faláról

Új idők hitével áll már rendületlenül.

1954 május.

A mai napon született a költő, akiről a legszebb budavári sétány a nevét kapta! Nem véletlenül...
A mai napon született a költő, akiről a legszebb budavári sétány a nevét kapta! Nem véletlenül...

A Budai Várnegyed délnyugati oldalán elhelyezkedő Tóth Árpád sétány, korábbi nevén Bastei Promenád, 1879-től Bástya sétány, majd Horthy Miklós, Gróf Bethlen István, valamint Bástya sétány amolyan romantikus, világközepe zarándokhely. Szinte mindenki ismeri, ha másról nem, akkor a tavaszi japáncseresznyefa-virágzás különlegesen szép látványa miatt. De miért nevezték el 1946-ban ezt a csodahelyet a XX. századi magyar irodalom egyik nehéz sorsú költőzsenijéről?

Márai Sándor születésnapját is ma ünnepeljük!
Márai Sándor születésnapját is ma ünnepeljük!

Márai Sándor (1900-1989) egykori otthona, itt a Mikó utca és a Logodi utca sarkán állott, ahol 1928-től 1945-ig feleségével, Matzner Ilonával, alias Lolával (1899-1986) élt. És mivel mással, mint az egyik legszebb magyar verssel köszönthetnénk mai követőit? Lássátok, feleim!

A költészet napján nem feledkezhetünk meg a legnagyobb magyar mecénásról sem!
A költészet napján nem feledkezhetünk meg a legnagyobb magyar mecénásról sem!

A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először a egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.