Ilyenkor augusztus elején még a strandok medencéibe, a Balaton hűs hullámaiba vagy a tenger sós vizébe vágyakozunk, de az andalító nyári szellő ölelése, s a fényektől lüktető, kivilágított esti égbolt már jelzi: csillagfordulás lesz megint. Hamarosan ránk kacsintanak a domboldalon, a tőkék között megbújó, napfény-hizlalta szőlőszemek, de még itt a pillanat, amit meg kell élni: ezt kell, a mostot kell megélni! S az augusztusi szellő csiklandó simogatása is azt üzeni - mit üzeni? egyenesen rikoltozza -, hogy az emberi élet minden viszontagság ellenére mégiscsak szép. Radnóti éppen 85 évvel ezelőtt született, 1940. július 21-én megírt költeményével köszöntjük a nyár utolsó hónapját.

1938-ban jelent meg a Mikó utcában élő költő, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely valamelyest az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. A prózai epigrammákat, sztoikus bölcsességeket, lakonikus gondolatokat csokorba szedő gyűjtemény lírikus hangvétele prózaversekké hajlítják a költői igényességgel, de rím nélkül, azonban abszolút hallással megkomponált mondatokat.

„Sokan vagyunk, akik nem hangulatot és romantikát keresünk a Várban, hanem a régi magyar városi kultúra néhány utolsó eleven emlékét. [...] Mert egy séta a Várban, nyári vagy téli este, tavaszi vagy őszi délutánon, az élet egyik titkos és nemes ajándékát jelenti. Mintha visszautazna a sétáló száz évet a magyar időben." - írta Márai Sándor 1941-ben, a Képes Vasárnapban megjelent Szépséges Vár című cikkében.

A szinte minden nyelvben ismert és élő kánikula szó a latin kiskutya (canicula) kifejezésből ered. Amely egyszerre jelentette a Nagy Kutya (Canis Maior) csillagkép legfényesebben ragyogó csillagát, a Szíriuszt, valamint a nyári hőséget, amely az ókori Rómában jellemzően a nevezett csillagkép jegyében köszöntött be.

Az elmúlt hetekben sikerült élettel megtölteni a Budavári Palota egyik legszebb helyét, a Budai Vár szívcsakrájaként méltatott Oroszlános Udvart. A Budavári Palota szívében nyílt meg ugyanis a magyar fiatalok egyik új kedvenc helye, az Oroszlános Terasz. Nem túlzás azt állítani, hogy Budapest egyik legkülönlegesebb helyszínén.

Éppen ma 50 éve, 1974. május 28-án hagyta itt a földi világot Sztehlo Gábor, akinek áldozatos munkásságáról nem lehet elégszer írni és beszélni, különösen gyermeknap után. Közel kétezer gyermek életét próbálta szívvel-lélekkel, emberséggel szebbé tenni, egy aljas és embertelen világban, "mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra, s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, befonták életét vad kényszerképzetek". Budavár-tematikus honlapunkon érintőlegesen már többször megemlékeztünk az evangélikus lelkész munkásságáról. Most egy cikkel ismét megtesszük, mert a jó emberekre emlékezni kell!

„Miénk a Vár, tiétek a lekvár!” – mondhatnák viccesen a Budai Várnegyedbe látogató gyerekek május 26-án, azaz most vasárnap délelőtt 10-órától egészen 17 óráig -. Ugyanis, ahogy minden évben, úgy idén is egész napos ingyenes programokkal várja a magyar családokat gyermeknap alkalmából a Nemzeti Hauszmann Program keretében már helyreállított történelmi helyszíneken, a Budavári Palotanegyedben.