Éppen ma 180 éve született az egyik legnagyobb magyar festő, Szinyei Merse Pál

Éppen ma 180 éve született az egyik legnagyobb magyar festő, Szinyei Merse Pál

A magyar képzőművészet, a századfordulós magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának, Szinyei Merse Pálnak a 180. születésnapját ünnepeljük.

Szinyei Merse Pál (1845-1920) éppen 180 éve, július 4-én született a felvidéki Szinyeújfalun, Szinyei Merse Félix (1816–1875) és jekelfalusi és margitfalvai Jekelfalussy Valéria (1826–1880) gyermekeként.

Majális (Fotó: MNG)

1856-tól az eperjesi katolikus gimnáziumban, majd, 1861 őszétől Nagyváradon tanult és érettségizett. Már ekkor a festészet felé fordult a figyelme. A müncheni tanulmányai alatt Carl von Piloty (1826-1886) német festő, az akadémikus német festészet jellegzetes képviselőjénekr műhelyében tanult.

Egyik különlegesen szép festménye (Fotó: MNG)

Később Szinyei a magyar képzőművészet újító alakja volt, festészetével, a merész és harsogó fény- és színhasználatával a színek megjelenítésének elsődlegességét hirdette. A Majális, a Lila ruhás nő, a Hóolvadás, a Pacsirta, a modernitás remekművei. Sajátos, könnyed és kolorista természetábrázolása az európai impresszionisták közé emelte a nyugati szalonokban otthonosan mozgó művészt.

A léghajó (Fotó: MNG)
…Szinyei Merse Pál műve halhatatlan, úgy a Szinyei Merse Pál élete is szinte egy az örökkévalósággal. A termő, virágzó gyönyörű egész esztendő is, melynek tejes rügye, égő pipacsa, napsütött lombesése s tiszta havazása van: nem annyi várjon, mint az örökkévalóság? Szinyei Merse Pál: Mint az édes szeder, olyan lesz mindezig az ajkamnak ezt a nevet ismételni. Boldogsága az életemnek, hogy Szinyei Merse Páltismerhettem. Köszönöm Nektek, Szinyeisták, testőrei, édes öccsei, fiai, örökösei, drága barátaim, az én Istenem áldjon meg Benneteket.

- írta róla Szép Ernő 1931-ben, a Magyar Művészet hasábjain.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításában számos festménye megtalálható, ezért is kiváló program ebben a fülledt melegben megtekinteni képeit a Budavári Palota hűs, temperált múzeumi termeiben.

Önarckép 1897-ből (Fotó: MNG)

„Igen, ez a nyár…” – a 125 éve született Márai gondolatai a júliusról
„Igen, ez a nyár…” – a 125 éve született Márai gondolatai a júliusról

Az egykoron a Krisztinavárosban élő író, Márai Sándor életbölcsességei mindig egy kis gyógyírt, egy kis állandóságot jelentenek menthetetlenül megtébolyult világunkban. A július hónapról szóló írása először 1937. július elején jelent meg az egykori Képes Vasárnap című lapban önálló tárcaként, majd a Négy évszak címen összeállított könyvben jelent meg kötetben néhány évvel később. Érdemes elolvasni.

Észrevétlen emlékeink: Az Ördögárok mementója a Tabánban
Észrevétlen emlékeink: Az Ördögárok mementója a Tabánban

Az egykori Pest az Alagút megnyitásával pumpált életet a Várhegy nyugati oldalán húzódó Krisztinavárosnak keresztelt budai városrészbe. Ma már nem is gondolunk bele, de a festői tájat - benne a Horváth-kert, illetve a Vérmező buja növényzetét - az Ördögárok vizével öntözték, s részben ma is ez táplálja a fák, növények gyökereit. A patak, illetve az azon átvezető híd egyik szép, de szinte elrejtett emléke tabáni emlékkő, amely valahol a tabáni park, az Erzsébet-szobor, illetve az Arany Szarvas kiszögelésének közepén bújik meg. Olyannyira, hogy az erre járó turisták fényképezgetik ugyan, de az itt élők előtt sokszor észrevétlen marad.

Az ország főtere, a Szentháromság tér
Az ország főtere, a Szentháromság tér

Ha nem évtizedekben gondolkodunk, hanem évszázadokban, akkor nem nehéz belátni, hogy az egykori Buda városának, a mai Várnegyednek a jelentősége elég meghatározó volt a magyar történelem alakulása szempontjából. Ezen belül pedig a budavári polgárváros legfontosabb tere a Szentháromság tér, s így talán nem túlzás, ha azt írjuk alábbi cikkünkben, hogy az ország főteréről van szó.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.