A Budai Vár menő lett a fiatalok körében és ez nagyon jól áll neki!
Az elmúlt hetekben sikerült élettel megtölteni a Budavári Palota egyik legszebb helyét, a Budai Vár szívcsakrájaként méltatott Oroszlános Udvart. A Budavári Palota szívében nyílt meg ugyanis a magyar fiatalok egyik új kedvenc helye, az Oroszlános Terasz. Nem túlzás azt állítani, hogy Budapest egyik legkülönlegesebb helyszínén.
Az Oroszlános Teraszra keresztelt hely igazi 3 az 1-ben megoldás, hiszen kulturális színtér, közösségi helyszín és vendéglátást is jelent egyben.
Esetleg a középkori piacok idején, de talán még akkor sem volt még ennyire élő az a tér, ami a Budavári Palota egyik legemblematikusabb helyszíne. Az ember már kezdte azt hinni, hogy a Budai Vár egyik legnagyobb látványossága, legismertebb turisztikai desztinációja az Oroszlános Udvar csak egy múzeumi panoptikum impozáns színtere lehet. Erre cáfoltak rá az elmúlt hetekben magyar fiatalok ezrei, akik a Labdarúgó-Európa-bajnokság kezdete óta ide járnak óriáskivetítőn nézni és szurkolni a különböző meccsek versengő csapatainak. A Budavári Palotanegyedben található egyedülálló adottságokkal rendelkező udvar az egyik legszebb, legegyedibb hangulatú magyar történelmi helyszín, amely látványával képes megidézni a régmúlt korok hangulatát, a történelmi Magyarország emlékét.
A 4300 m² alapterületű Oroszlános Udvar várostól elzárt intim jellege azonban immáron már nem csak a turisták számára vonzó helyszín, hanem az elmúlt években fontos hazai kulturális színtérré is vált, amelynek éjszakai díszkivilágítása valósággal bearanyozza a hatalmas teret, fényeivel elvarázsolja az ide látogatókat. A Budavári Palota udvara felé haladva találjuk a főkaput, melyet itt, a Krisztinavárosban élő Fadrusz János (1858-1903) által gondosan faragott és 1903-ban felavatott névadó kőoroszlánok őriznek. Fadrusz szándékosan fenséges, ember feletti erőt sugárzó, már-már ijesztő oroszlánjainak szerepe, hogy jelenlétükkel védjék a zárt, intim, királyi teret. Igaz, a két-két oroszlánt figyelmesebben szemügyre véve, vannak azért eltérések az ábrázolásban, hiszen míg a kívülről érkezőket fogadó állatok királyai a belépéstől büszkén elrettenteni akaró, szigorú ábrázattal fogadják az ide látogatókat, addig a főkapu másik, belső oldalán lévő oroszlánokat Fadrusz sokkal inkább a vadállatokra sokszor jellemző, ijesztően bömbölő, felhördülő alakjaival formázta meg. Nem meglepő tehát, hogy az Oroszlános Udvar a nevét a királyi palota bejáratát őrző négy kőoroszlánról kapta. A Budapesti Történeti Múzeumba, illetve a Szent István Terembe vezető kaput - ahonnan ma már a Szent István Kávéház is nyílik - Senyei Károly Háború és Béke című allegorikus szoborcsoportjai díszíti.
Az elmúlt években tett erőfeszítések és alkotómunka eredménye, hogy a Budavári Palotanegyed évről évre, fokozatosan és rendkívül szembetűnő módon nyeri vissza régi pompáját, turisztikai vonzerejét. Budavári Palota rekonstrukciójának, a Nemzeti Hauszmann Program részeként helyreállították a déli összekötő szárny eredeti, századfordulós állapotát. Az épületrész déli homlokzatát az egykori tervek szerint építették újjá, és az eredeti tervek alapján helyreállították az Oroszlános udvar felőli, északi homlokzatot is.
A Budavári Palotanegyedet ma már számtalan látnivaló, újjászületett építészeti attrakció, kiállítás és program teszi turisztikai célponttá a nagyközönség számára. Az azonban tény, hogy a fiatalabb generációkat nehezen jellemzően csak osztálykirándulások, illetve egyéb iskolai programok keretein belül lehetett felvonszolni a Várba. Most azonban magyar fiatalok ezrei számára lett vonzó, trendi helyszín a palota közepe.
Mi "szerkesztőségileg" is több alkalommal választottuk szurkolási helyszínül az Oroszlános Teraszt és azt kell mondanunk, hogy nagyon jót tesz például egy Olaszország-Spanyolország meccsnézésnek, ha a helyszínen olaszok és spanyol turisták is drukkolnak a nemzeti válogatottjuknak. Nem csak a történelmi, minden eddiginél szebb és unikálisabb környezet, a történelmi miliő, de a ez is nagyon különlegessé teszi a Budai Vár legújabb helyét. És igazán az volt különleges élmény, amire ritkán látunk példát, hogy megtelt élettel, magyar fiatalokkal egy régi, történelmi helyszín. Nem tudjuk, hogy kinek az érdeme, de az elmúlt hetekben a Budai Vár menő lett a fiatalok körében és ez nagyon jól áll neki!
A háború előtt a mai pesti oldalhoz hasonlóan a budai korzón is impozáns szállodák sorakoztak. A Várkert-rakparton többek között a szomszédos Széchenyi-palotáról elnevezett pazar külsejű és patinás enteriőrrel rendelkező Széchenyi-szálló állott, amelyet 1890-től Corso-szállónak, majd végül 1898-tól Fiume Szállónak neveztek. A fővárosi polgárok azonban „Fiume” névvel nem csak a fantasztikus Duna-parti panorámával rendelkező hotelt illették, hanem a benne működő pazar kávéházat is.
Az egykoron a Krisztinavárosban élő író, Márai Sándor életbölcsességei mindig egy kis gyógyírt, egy kis állandóságot jelentenek menthetetlenül megtébolyult világunkban. A július hónapról szóló írása először 1937. július elején jelent meg az egykori Képes Vasárnap című lapban önálló tárcaként, majd a Négy évszak címen összeállított könyvben jelent meg kötetben néhány évvel később. Érdemes elolvasni.
Az egykori Pest az Alagút megnyitásával pumpált életet a Várhegy nyugati oldalán húzódó Krisztinavárosnak keresztelt budai városrészbe. Ma már nem is gondolunk bele, de a festői tájat - benne a Horváth-kert, illetve a Vérmező buja növényzetét - az Ördögárok vizével öntözték, s részben ma is ez táplálja a fák, növények gyökereit. A patak, illetve az azon átvezető híd egyik szép, de szinte elrejtett emléke tabáni emlékkő, amely valahol a tabáni park, az Erzsébet-szobor, illetve az Arany Szarvas kiszögelésének közepén bújik meg. Olyannyira, hogy az erre járó turisták fényképezgetik ugyan, de az itt élők előtt sokszor észrevétlen marad.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
