Nagyon Várják a gyerekeket: Huszárok mesélnek régmúltról a Várban
„Miénk a Vár, tiétek a lekvár!” – mondhatnák viccesen a Budai Várnegyedbe látogató gyerekek május 26-án, azaz most vasárnap délelőtt 10-órától egészen 17 óráig -. Ugyanis, ahogy minden évben, úgy idén is egész napos ingyenes programokkal várja a magyar családokat gyermeknap alkalmából a Nemzeti Hauszmann Program keretében már helyreállított történelmi helyszíneken, a Budavári Palotanegyedben.
A Budavári Palotanegyedbe meghirdetett rendezvény délelőtt 10 órakor a Honvéd Emlékmű koszorúzásával kezdődik, ugyanis nem csupán a gyermeknapot ünnepeljük, hanem a Hősök napját is.
A vároldal nyugati részén található Csikós Udvaron, a Lovarda és Karakas Pasa tornyának közvetlen szomszédságában reggel tíztől délután ötig élő – lovashuszárok által interpretált - interaktív történelemórán vehetnek részt a Várba látogató családok, ugyanitt tüzérségi pont is lesz majd, bármit is jelentsen az. A program szerint déltől kétóránként fegyver- és harcászati bemutatókat is tartanak számukra, illetve egész napos kézműves-foglalkozások várják a gyerekieket.
A Facebook-eseményen az alábbi részletes programot találhatjuk:
🎈Programterv:
10:00 - Megemlékezés, koszorúzás a Honvéd Emlékműnél
10:00-17:00 - Élő történelemóra a Csikós udvaron
10:00 - 17:00 - Tüzérségi pont a Csikós udvaron
11:00-17:00 - Családi programok a Budavári Lovardában
12:00, 14:00 és 16:00 - Fegyver és harcászati bemutató a Csikós udvaron
📍Helyszín: Csikós udvar és Budavári Lovarda
📆Dátum: 2024.05.26. vasárnap 10:00-17:00
Ezen kívül két nagy rendezvény is volt ma a kerületben. Az egyik helyszínen, a Czakó utcai Sport- és Szabadidőközpont területén - a Budai Fiatalok Lokálpatrióta Egyesületének szervezésében – elsősorban különböző sportprogramokkal várták a kicsiket és nagyokat egyaránt. Kosár, foci, pingpong, hogy csak néhányat említsünk a repertoárból, de volt ugrálóvár, arcfestés, valamint elmaradhatatlan kézműves foglalkozás is. A másik rendezvényhelyszínen – a Miutcánk jóvoltából - a Vérmezőn található Szitakötő Játszótéren volt óriásbuborék-bemutató, bábjáték és petanque.
Szóval, aki ma nem tudott ezeken a szuper programokon részt venni, az holnap még pótolhatja fent a Várban az elmaradást.
Az egykoron a Krisztinavárosban élő író, Márai Sándor életbölcsességei mindig egy kis gyógyírt, egy kis állandóságot jelentenek menthetetlenül megtébolyult világunkban. A július hónapról szóló írása először 1937. július elején jelent meg az egykori Képes Vasárnap című lapban önálló tárcaként, majd a Négy évszak címen összeállított könyvben jelent meg kötetben néhány évvel később. Érdemes elolvasni.
Az egykori Pest az Alagút megnyitásával pumpált életet a Várhegy nyugati oldalán húzódó Krisztinavárosnak keresztelt budai városrészbe. Ma már nem is gondolunk bele, de a festői tájat - benne a Horváth-kert, illetve a Vérmező buja növényzetét - az Ördögárok vizével öntözték, s részben ma is ez táplálja a fák, növények gyökereit. A patak, illetve az azon átvezető híd egyik szép, de szinte elrejtett emléke tabáni emlékkő, amely valahol a tabáni park, az Erzsébet-szobor, illetve az Arany Szarvas kiszögelésének közepén bújik meg. Olyannyira, hogy az erre járó turisták fényképezgetik ugyan, de az itt élők előtt sokszor észrevétlen marad.
Ha nem évtizedekben gondolkodunk, hanem évszázadokban, akkor nem nehéz belátni, hogy az egykori Buda városának, a mai Várnegyednek a jelentősége elég meghatározó volt a magyar történelem alakulása szempontjából. Ezen belül pedig a budavári polgárváros legfontosabb tere a Szentháromság tér, s így talán nem túlzás, ha azt írjuk alábbi cikkünkben, hogy az ország főteréről van szó.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
