Ilyenkor augusztus elején még a strandok medencéibe, a Balaton hűs hullámaiba vagy a tenger sós vizébe vágyakozunk, de az andalító nyári szellő ölelése, s a fényektől lüktető, kivilágított esti égbolt már jelzi: csillagfordulás lesz megint. Hamarosan ránk kacsintanak a domboldalon, a tőkék között megbújó, napfény-hizlalta szőlőszemek, de még itt a pillanat, amit meg kell élni: ezt kell, a mostot kell megélni! S az augusztusi szellő csiklandó simogatása is azt üzeni - mit üzeni? egyenesen rikoltozza -, hogy az emberi élet minden viszontagság ellenére mégiscsak szép. Radnóti éppen 85 évvel ezelőtt született, 1940. július 21-én megírt költeményével köszöntjük a nyár utolsó hónapját.

1978-ban éppen ezen a napon, január 6-án vagyis vízkereszt napján szolgáltatta vissza a magyar koronázási jelvényeket az Amerikai Egyesült Államok egykori külügyminisztere, Cyrus Vance (1917-2002) Magyarországnak.

A fényképen az Illés-együttes, amely 1974. december 31-én a Szentháromság téri Vár Klubban adott koncertet a Budapesti Műszaki Egyetem akkor még a Várnegyedben helyet kapó Schönherz Zoltán Kollégiumában.

Száz éve, 1924-ben sok mindent történt az első világégés után felbolydult világban. A versailles-i békerendszer alapjaiban hagyta figyelmen kívül az európai nemzetek és országok jelentőségét és erejét. Ennek következtében még szinte le sem zárult a háború, de a Monarchiával, Olaszországgal és főként a Németországgal szembeni példátlan igazságtalanság elültette egy következő fegyveres konfliktus magjait a háborús traumán épphogy átesett Európában. Mindeközben a budai Várnegyedben sokkal emberközelibb dolgok történtek, de nézzék csak: nézegessenek 100 éves fényképeket!
%2C_Budapest%2C_Hungary.jpg)
Lélegzetelállító és különleges ahogyan az egykori régi fotók megmozdulnak az Animatiqua stúdió Erzsébet-hídról szóló filmjében. A több mint százéves képek életre kelnek, és ott állnak előttünk a régmúlt emberei, ott zajlik a száz évvel ezelőtti élet, szinte ugyanolyan elevenen, amikor még annak szereplői, főhősei éltek és éreztek. A kisfilmben többször is láthatjuk a Várdombot és az egykori Királyi Palota épületét.

Márai Sándor mestere volt a rezignált és lakonikus emberi bölcsességek megfogalmazásának. Tudta, érezte, hogy az egyre inkább felgyorsuló, zaklatott világunkban az emberek szomjazzák a nyugalmat árasztó sztoikus „prózaverseket”. Márai Négy évszak címen összeállított életbölcsességei mindig egy kis vigaszt, egy kis állandóságot jelentenek ebben a sokszor kaotikus, de mindenesetre gyorsan változó világban. Most a novemberről írt életbölcsesség van soron.

Kabos László már kisgyermekként bohóc akart lenni; imádott nevetni és nevettetni. Még talán akkor is mosolyra görbült a csontsovány, tífuszos „kis Kabos” szája, amikor a szövetséges erők vele együtt felszabadították a mauthauseni koncentrációs tábort. Élete egy jelentős részében itt, az I. kerületben élt.