„Akinek humora van, mindent tud, akinek nincs, az mindenre képes” - 20 éve nincs köztünk a „kis Kabos”
Kabos László már kisgyermekként bohóc akart lenni; imádott nevetni és nevettetni. Még talán akkor is mosolyra görbült a csontsovány, tífuszos „kis Kabos” szája, amikor a szövetséges erők vele együtt felszabadították a mauthauseni koncentrációs tábort. Élete egy jelentős részében itt, az I. kerületben élt.
Kabos László eredetileg Krausz László néven született Sárváron 1923. szeptember 28-án. A Kabos nevet csak később távoli rokona, a neves színész és komikus, Kabos Gyula tiszteletére vette fel. A született nevettető hamar Pestre került és kabarészínész lett. Hogy ez hogyan történt, arról ő maga mesélt 1978-ban A Hét című hetilap április 8-án megjelent hasábjain:
Beiratkoztam tehát a néhai Bálint Lajos, a jó Lulu bácsimagán színiiskolájába s itt sajátítottam el a pályához szükséges tudnivalókat. Beteljesedés előtt állt hát az a régi álmom, hogy végre az igazi festett deszkákon is bizonyíthassam színészi rátermettségemet... És hogy hogyan lettem mégis kabarészínész? Nos, említettem már, hogy mindenáron drámai színész szerettem volna lenni. Lulu bácsi magániskolájának elvégzése után az akkori Magyar Színházba jelentkeztem meghallgatásra. A bizottság előtt aztán III. Richárd egyik legsúlyosabb monológját adtam elő nagy önbizalommal. S hogy milyen eredménnyel? Nos hát olyan röhögés fogadta érzelmes produkciómat, hogy egy hét múlva már szerződés kínált a kabaréiról oly híres Pódium Színpad. Ott is maradtam egészen a Nagy Megpróbáltatás kezdetéig, majd pedig az államosításkor megalakult Vidám Színpadnak lettem megbecsült tagja.
Kevesen tudják, de a Jászai Mari-díjas színész sokáig itt, az Erzsébet-híddal szembeni tabáni lakásában lakott, majd innen költöztek fel közösen az Orbán-hegyre feleségével Urbán Erika (1949-2021) színésznővel, akivel 1971 és 2004 között élt.
A „vörös Kabos” volt az, aki hölgyek társaságában sokszor elmondta félig komoly viccecskéjét, mely így szólt:
Még mindig szeretem a női nemet. Még jobban a női igent.
A gége-, illetve hangszál-betegséggel harcoló színész 2004. szeptember 22-én combcsonttöréssel került be a budai Szent János Kórházba. Pár napra rá ebéd után lepihent és örökre elaludt. Ennek éppen 20 éve, 2004. szeptember 26-án hagyta itt a földi világot. A „kis Kabost” az óriás nevettetőt a Kozma utcai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra.
"Nagy volt a nyüzsgés tegnap a Hiltonban rendezett fogadáson... A díszvendég persze a világsztár volt: Tony Curtis, aki ezúttal Michelle-t egészen fiatal és kimondottan gyönyörű barátnőjét, meg hat gyermekének egyikét, a színésznő Kellyt is magával hozta." - írták 1988. júniusában az Esti Hírlap hasábjain, a hollywoodi színészlegenda hazalátogatásának alkalmával, aki őszintén vallotta magáénak ősei magyar-zsidó gyökereit. Ekkor mesélte el, hogy a magyar nyelvet gyermekkorában valami varázslatnak, mély titkok hordozójának hitte, amit csak az ő szorosabb környezete, szülei és testvérei ismertek. A 100 éve született színészlegendára emlékezünk.
Ady budai dorbézolásai alatt a krisztinavárosi Philadelphiába vagy az Alkotás úti Délivasút Kávéházba járt. Előbbibe barátja, Szabó Dezső invitálására jött, s a költő meg is szerette a Horváth-kert melletti kávéházat. De más is kötötte ide, az I. kerülethez az egyik legnagyobb magyar költőt. Nézzék csak!
Jellegzetesen dekoratív, sokszor rikító színekkel festett, poentírozó technikával készült képei szinte messziről felismerhetőek. Szecesszióba hajló impresszionista stílusa leginkább posztimpresszionistának lehet nevezni. Egyedi, különleges pontozásos technikáját nevezzük kukoricás stílusnak. A rendkívül termékeny festőművész alkotásainak számos darabja itt, a Budavári Palotában működő MNG-ben található.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
