“Az emberek szeretettel ölik egymást” - Márai-estek a Várkert Bazárban
Hirtling István színművész és Mészáros Tibor irodalomtörténész, Márai-kutató estjein részletek hangzanak el a Márai életműből, ráadásul alig ismert, különleges információkat tudhat meg a közönség az örökérvényű szerzőről. Az előadásokat vetített képek, dokumentumok és Tárkány-Kovács Bálint Junior Príma díjas cimbalomművész sokszínű zenéi kísérik.
Márai Sándor életművében az egyik leggazdagabb téma férfi és nő kapcsolata. Leggyakrabban kettejük válságáról, párbeszédük hiányáról, egymás megértésének nehézségéről jegyezte le gondolatait, megérzéseit. A Várkert Bazár február 19-i programja bemutatja a szerelmes és szenvedélyes Márai arcát és bepillantást ad az egymásért és egymástól szenvedő kapcsolatokba is, nem feledve az író intését a megismerhetőség kapcsán: Ahol ember van, ott titok van.
És ha már titok: Márai Sándor titkos szerelméről már írtunk, Tolnay Klárival 1945-ben a Vígszínházban ismerkedtek meg, ahol Mikó utcából kényszerből Leányfalura költöző Márai Sándor (1900-1989) Varázs című darabját vitték színpadra, s amelyben Tolnay is játszott. Főként a Múzeum Kávéházban beszélgettek, boroztak, illetve a pesti korzón andalogtak.

Minden idők egyik legnagyobb magyar színésznője csak a rendszerváltás és Márai halála után beszélt először Mészöly Dezsőnek (1918-2011) az íróhoz fűződő titkos viszonyáról.
Márai álnéven egy tíz versből álló szerelmes versciklust is írt a színésznőhöz, Tíz vers - Ismeretlen kínai költőtől Kr. u. a XX. századból címmel.
Az író említett egykori Mikó utcai lakóhelyét egyébként - ahol 1931 és 1945 között élt - lebontották, miután a háborúban súlyosan megsérült. Márai nagyon ragaszkodott szűkebb pátriájához, Krisztinavároshoz, és főleg a Kosztolányi által is kedvelt Mikó utcához. Imádta a kávéházakat a kiskocsmákat a Vár zegzugos utcáit. Úgy tartotta, Buda szerethetőbb, mint Pest.
A Várkert Bazár február 19-i előadása már teltházas, de a Márai Sándor megismerésére irányuló kíváncsiságot március 11-én is lehet csillapítani ugyanitt.
Addig is itt van Márai Sándor Tolnay Klárihoz írt szerelmes verse, ha már közeleg a Valantin-nap:
MINDENFÉLÉT ÍGÉR
Ha majd szeretlek, vásárlok neked
Teknőc-fésűt, ezüst karperecet
Fecskefészket hozok, ezüst papírba
S a verseim, kék s zöld tussal leírva -
Így élünk majd. De ez mind semmiség lesz
Ha jő az éj, s fohászkodunk az éjhez
Átkarollak, mint gyermeket a felnőtt
Szájamba veszlek, mint gyermek az emlőt
S így állongunk - két őrült, kéz a kézben! -
Megizzadunk a borzas szenvedélyben

Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
135 éve, 1890. június 24-én született erdőbaktai Baktay Ervin, aki éppen száz évvel ezelőtt, 35 évesen magyarosította nevét Gottesmann Ervinről, s aki számos európai egyetemen tartott előadásokat India kultúrájáról. Baktay 1956-ban egyike volt azon néhány Kelet-kutató közül a világból, akiket az indiai állam hivatalosan is meghívott a Buddha születésének 2500. évfordulójára megrendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Egy ideig itt a Vízivárosban, a Szilágyi Dezső téren élt.

„Nagy szerencsénkre…” – írtuk a címben, nem véletlenül, hiszen ez a skót mérnök volt a budapesti Széchenyi lánchíd építésének vezetője, valamint a budai Váralagút tervezője és főmérnöke is. S, aki 1866. június 23-án, tehát ezen a napon halt meg Budán. Ma már annyira evidens, hogy van, de a Lánchíd a skót mérnök főművével, a váralagúttal vált teljes értékűvé, ez teremtett valóban közvetlen kapcsolatot Pest és Buda között. Addig ugyanis a Várhegy megkerülésével lehetett csak az újonnan épült, Pestet Budával összekötő Lánchidat megközelíteni a Krisztinaváros, a Tabán, illetve a Hegyvidék felől és fordítva.