Cikkek tagek alapján:
Irodalom
![„A nyár az én szerelmem, érte égek…” – írta gyönyörű versében Kosztolányi](https://cdn.prod.website-files.com/634fbfa602ed21b83fda471d/669e7eda308fa9f8f4fcffd6_kosztolanyi_starnd_fokep.jpg)
Éppen százhúsz évvel ezelőtt, 1904 nyarán született meg a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb mesterének tollából a Nyár című szonett, amely a Logodi utca egykori lakójának szerelmes ódája a legmelegebb évszakhoz, a nyárhoz.
![Versbe rejtett obszcén poénnal üzent Kosztolányi Dezső legjobb barátjának, Karinthy Frigyesnek](https://cdn.prod.website-files.com/634fbfa602ed21b83fda471d/669a299cb3789cb87b72e999_kosztolanyi_karinthy.jpg)
A magyar irodalomtörténet talán legszórakoztatóbb kapcsolata volt a két bohém budai zsúrpubi, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes legendás, elválaszthatatlan barátsága. Még a Négyesi-féle szemináriumokon kötöttek örök barátságot, s onnantól kezdve folyamatosan ugratták és megtréfálták egymást. A Nyár, nyár, nyár című költemény is ennek az élcelődésfolyamnak az egyik, s talán legviccesebb mementója.
![Budáról a Balatonra, illetve a Budai Várból a Magyar Tengerre](https://cdn.prod.website-files.com/634fbfa602ed21b83fda471d/6687cfb346adef4c9d059ad2_balaton_csurka_gorgey.jpg)
A Balaton a legújabb korban mindig is a magyar emberek egyik legkedveltebb üdülőhelyének számított. Így a budai lakosok is előszeretettel vettek maguknak itt telket, építettek maguknak nyaralót, s töltötték itt a nyarakat. Ez alól nem képeztek kivételt neves íróink, költőink sem.
![„A levegő elemeire bomlik a hőségtől…” - így írt Márai a júliusról](https://cdn.prod.website-files.com/634fbfa602ed21b83fda471d/6684ff39000ea3b3a540164f_marai_erkely.jpg)
1938-ban jelent meg a Mikó utcában élő költő, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely valamelyest az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. A prózai epigrammákat, sztoikus bölcsességeket, lakonikus gondolatokat csokorba szedő gyűjtemény lírikus hangvétele prózaversekké hajlítják a költői igényességgel, de rím nélkül, azonban abszolút hallással megkomponált mondatokat.
![„Ilyen hőség sem volt itt már régen…” - Radnóti Miklós versével köszöntjük a júliust](https://cdn.prod.website-files.com/634fbfa602ed21b83fda471d/6682934cf0ca6024f835f700_radnoti_var.jpg)
A tragikus sorsú magyar költőgéniusz ugyan sosem élt a Várban, azt viszont tudjuk, hogy rengeteget kirándult Budán és számtalanszor megfordult a Várnegyedben is. Erről tanúskodik a közölt fotó is, ami a Budai Várban a Bástya sétányon készült.
![„Szikrázó az égbolt, aranyfüst a lég…” - legnagyobb költőink a kánikuláról](https://cdn.prod.website-files.com/634fbfa602ed21b83fda471d/668168d03558270e89a1a0e9_kosztol%C3%A1nyi2.jpg)
A szinte minden nyelvben ismert és élő kánikula szó a latin kiskutya (canicula) kifejezésből ered. Amely egyszerre jelentette a Nagy Kutya (Canis Maior) csillagkép legfényesebben ragyogó csillagát, a Szíriuszt, valamint a nyári hőséget, amely az ókori Rómában jellemzően a nevezett csillagkép jegyében köszöntött be.