A művészetek filozófusa – 140 éve született Fülep Lajos

A művészetek filozófusa – 140 éve született Fülep Lajos

Fülep Lajos (1885-1970) művészettörténész, művészetfilozófus, kritikus méltatta elsőként Ady költészetét és líráját, de Szabó Dezső regényének nagyságát, Csontváry, Rippl-Rónai festészetét, Bartók zenéjét is az elsők között ismerte fel. A Nyugat legnagyobb esztétájának művészettörténeti szelleme és ereje abban rejlett, hogy messziről felismerte a tehetségeket, s az élet is végül őt igazolta.

Fülep György állatorvos és Sándor Róza fiaként született Nagybecskereken, itt is tanult és érettségizett a helyi katolikus gimnáziumban. Tehetsége már korán megmutatkozott, ezt bizonyítja alma materének 1901-ben megjelent évkönyve, amelyben azt írják:

A kör egy 10 koronás pályadíjat tűzött ki egy lyrai költeményre, szabadon választott tárgygyal. A nyertes Fülep Lajos Vili. o. t. volt „Téli regéjével.“

Az 1902. évi érettségi után Budapestre került, s 1903-tól jelentek meg országos lapokban írásai, kritikái a Magyarság, a Hazánk, illetve az Ország című lapoknál.

1904-ben Párizsba, majd Firenzébe költözött és kisebb megszakításokkal ugyan, de közel egy évtizedig itt élt. 1910-ben az ő fordításában és prológusával jelent meg a Franklin-társulatnál Friedrich Nietzsche A tragédia eredete vagy görögség és pesszimizmus című munkája.1911-ben Lukács Györggyel közösen szerkesztette a Szellem című folyóiratot. Budapesten megjelenő filozófiai folyóiratot. 1912-ben doktorált filozófiából, művészettörténetből, illetve irodalomból a budapesti egyetemen. 1913-ban feleségül vette a tehetséges magyar költőnőt, Erdős Renée-t (1878-1956), akitől közös gyerekük született, azonban ennek ellenére 1918-ban elváltak. Ekkor már a Hétben, a Magyar Szemlében, a Népszavában, valamint a Szerda című lapoknál és természetesen a Nyugatban is megjelentek a mindig magas minőséget jelentő művészeti kritikái.

Fülep Lajos alakja Tihanyi Lajos (1885-1938) festményén (Fotó: MNG)

Tagja volt a Vasárnapi Körnek, amely a Balázs Béla és Lukács György körül kialakult progresszív értelmiségi társaság tagja volt. Az összejöveteleket 1915-től Balázs Béla Naphegy utcai lakásán tartották, ahol esztétikai-filozófiai-irodalmi kérdéseket. 1917-ben hozták létre a Papnövelde utcában a Szellemi Tudományok Szabad Iskoláját. A Károlyi-kormány a római magyar diplomácia képviseletével bízta meg, tehát az első magyar köztársaság olasz nagykövete volt. Emiatt később elveszítette egyetemi katedráját. 1920-ban elvégezte a Budapesti Református Teológiai Akadémiát. 1923-ban jelent meg főműve, Magyar művészet címmel az Athenaeum gondozásában. A „Művészet és világnézet” című tanulmány alapvető tételeket fogalmazott meg a magyar művészet európai és egyetemes összefüggéséről.

Rég elmúlt időben, a nagy háború derekán, 1916 tavaszán íródott ez a kis tanulmány. Akkor úgy neveztem magamban: »a magyar művészet mérlege «, mert aki közel két évtizeden át követtem figyelemmel ennek a művészetnek életét, hol megjegyzésekkel kísérve, hol csendben, elérkezettnek véltem az időt az évadvégi mérleg megkészítésére és az elszámolásra. Már akkor éreztem, ami azóta goromba valóság, hogy a háborúval korszak zárult és korszak kezdődik. A történelem fölvilágosult tudósai tanítják ugyan, a világ élete nem olyatén oszlik korokra, mintha ollóval vagdosnák a nagy szövőszékről aláfolyó szövetét. De a történelem logikája nem lévén azonos az emberekével, bármily észszerűnek látszik ez a fölfogás és észszerűtlennek az olló, mégis az utóbbinak, melyről azt hittük, rég lomtárba került, lett ezúttal igaza. A háború oly élesen vágta ketté a világ életét, hogy amit néhány év választ el tőlünk, - máskor észrevétlenül! - idegen messzeségbe süllyedt mögöttünk.

- írta az említett tanulmányban.

1919-ben, Az elsodort falu megjelenése után hosszú kritikát írt Szabó Dezső regényéről, az írót az új Ady Endrének nevezte, regényét pedig erősen méltatta. 1927-ben Zengővárkonyba került lelkészként, s egészen 1947-ig itt is maradt. Itteni tapasztalatai alapján 1929-ben a Pesti Hírlap hasábjain megjelent cikkében elsőként írt a dunántúli egykézésről. 1934-ben - Németh Lászlóval és Gulyás Pállal - a Válasz című folyóirat alapító tagja volt. 1940-től a pécsi, 1946-tól a budapesti egyetemen, majd az Eötvös-kollégiumban tanított. 1951-től a budapesti egyetem művészettörténeti tanszékét vezette; illetve a Művészettörténeti Értesítő című folyóiratot szerkesztette egészen 1961. évi nyugdíjba vonulásáig.

Élete utolsó évtizedeiben a híres Széher úti Dohnányi-villában élt, ennek mementója a ház falán található emléktábla is. Később egyébként a ház lakója volt – Dohnányi Ernő és Fülep Lajos után - R. Várkonyi Ágnes történész is.

Fülep Lajos 1970. október 7-én halt meg, sírhelye – saját akaratából - nincs.

„Pest felszabadult romjai. Jaj, nem tudok ujjongani” - Vas István 80 évvel ezelőtti Februári jegyzete
„Pest felszabadult romjai. Jaj, nem tudok ujjongani” - Vas István 80 évvel ezelőtti Februári jegyzete

Vas István éppen 80 éve, a II. világháború befejezésekor írta Februári jegyzetek című versét, de annak utolsó két sora plasztikusan mutatja meg azt is, hogy a költő még képtelen feledni az átélt szenvedést, a tragédiákat, a háború kísértő borzalmait. A költőt a vészkorszak idején második felesége, Kutni Mária, illetve Ottlik Géza (1912-1990) és felesége, Debreczeni Gyöngyi bújtatták. A kemény fizikai munkát jelentő gyalázatos munkaszolgálatok és az embertelen megaláztatás borzalmai miatt az író többször is végezni akart magával. Szerencsénkre egyszer sem sikerült…

Egy kétségbeesett túlélési kísérlet, amelyben civilek ezrei haltak meg
Egy kétségbeesett túlélési kísérlet, amelyben civilek ezrei haltak meg

1944. december 26-án zárult be az szovjetek ostromgyűrűje Budapest körül. Innentől kezdve 51 napon át tartott Budapest ostroma. Az irtózatos pusztítás városunk testén beforratlan seb maradt. Az orosz megszállóktól rettegő lakosság egy része úgy döntött, hogy a Budán, illetve a Várban ragadt német és magyar katonákat követve megpróbál kijutni a kelepcéből. Az alábbi cikk azokról az ártatlan áldozatokról szól, akik ezt az utat választották. Emlékezzünk rájuk kegyelettel!

Jókai 200: Különleges irodalmi esttel készülnek a Budai Várban
Jókai 200: Különleges irodalmi esttel készülnek a Budai Várban

Néhány nap múlva ünnepeljük Jókai Mór születésének bicentenáriumát, aki 1825. február 18-án született Komáromban. A jeles évforduló alkalmából egy különleges Jókai-esten vehetünk részt a Budavári Palotanegyedben. Noha, a magyar romantikus irodalom legjelentősebb alakja egész életében Pesten – a Kiskörút vonzáskörzetében - lakott, mégis millió szállal kötődött Budához, illetve a Budai Várhoz. Ennek apropóján szerveznek egy különleges irodalmi estet a Budavári Palotanegyed egyik legérdekesebb helyén, a Karakas Pasa tornyában, ahol talán a gasztronómia is nagyobb szerepet kap, mint máshol.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.