Tíz csodaszép magyar festmény, amelynek múzsája az ősz

Tíz csodaszép magyar festmény, amelynek múzsája az ősz

Az erdei avar ólomnehéz illata, a színpompás kertekben füstölgő falevelek, a szüreti mulatságok zenéjének távoli moraja és az elmúló élet különleges, andalító hangulata, no meg persze a fákról lehulló sárguló, pirosló és barna falevelek a legnagyobb magyar festőket is megérintették és megihlették.

De kinek ne jutna eszébe ebben a merengő évszakban életünk lassú elmúlása? Ki az, akinek a szívébe ne szökne be ilyenkor, ha csak egy pillanatra is, elvesztett szeretteinek arcának emléke? S ki ne bontana meg szívesen ebben a édesen búsongó időben az otthon melegében egy palack finom bort, hogy picit derűsebb legyen az egyre korábban ránk sötétülő este?

Hiszen már az ókori Hellászban is oly fontos szerep jutott a gráciáknak, pontosabban a Hóráknak, akikben eredetileg három évszak, a tavasz, a nyár és az ősz istennőit tisztelték a görögök. Thalló, mint „virághozó” a tavasz istennője és az ifjúság védelmezője; Auxó, mint „növesztő” a nyár, míg Karphó, mint „gyümölcsöztető” az ősz istennője volt. A réten, kezükben mindig az adott évszakra leginkább jellemző gyümölcsökkel, virágokkal táncoló fiatal lányok a termékenység, a gyümölcsözés, a gazdagság megtestesítői voltak. Mi most a Karphó szolgálatába álló művészeink legszebb alkotásait kerestük meg. Ennek eredményeként összegyűjtöttünk tíz csodaszép magyar festményt, amelyeknek témája vagy ha úgy tetszik „múzsája” az ősz. Ha pedig valaki szeretné ezeket a csodákat élőben is megpillantani, akkor csak fel kell jönnie a Budavári Palotanegyedben található Magyar Nemzeti Galériába és itt meg is találja őket!

Derkovits Gyula (1894-1934) Őszi erdő című festménye 1929-ből (Fotó: MNG)
Ferenczy Károly (1862-1917) Október című festménye 1903-ból (Fotó: MNG)
Gaál Ferenc (1891-1956) Őszi munkája 1937-ből (Fotó: MNG)
A nagybányai festő, Hollósy Simon (1854-1918) 1899-ben megfestett Ősz című alkotása (Fotó: MNG)
id. Imre István (1918-1983) és Szentgyörgyi Kornél (1916-2006) közös  festménye az ősz egyik jeles eseményéről Almaszüret címmel 1952-ből (Fotó: MNG)

báró Mednyánszky László (1852-1919) Őszi táj című képe 1900 körülről (Fotó: MNG)

Munkácsy Mihály (1844-1900) Fasor című képe 1886-ból (Fotó: MNG)
Paál László  (1846–1879) Őszi hangulat című festménye 1875 körül (Fotó: MNG)

Szinyei Merse Pál (1845-1920) Őszi táj című olajfestménye 1900-ból (Fotó: MNG)

Widder Félix Bódog (1874-1939) Őszi tája (Fotó: MNG)

Mozgóképen: 100 éve nyitották meg a Királyi Várkertet a nagyközönség számára
Mozgóképen: 100 éve nyitották meg a Királyi Várkertet a nagyközönség számára

Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.

135 éve született a világhírű magyar orientalista, Baktay Ervin
135 éve született a világhírű magyar orientalista, Baktay Ervin

135 éve, 1890. június 24-én született erdőbaktai Baktay Ervin, aki éppen száz évvel ezelőtt, 35 évesen magyarosította nevét Gottesmann Ervinről, s aki számos európai egyetemen tartott előadásokat India kultúrájáról. Baktay 1956-ban egyike volt azon néhány Kelet-kutató közül a világból, akiket az indiai állam hivatalosan is meghívott a Buddha születésének 2500. évfordulójára megrendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Egy ideig itt a Vízivárosban, a Szilágyi Dezső téren élt.

Egy skót mérnök, aki nagy szerencsénkre Budán találta meg a boldogságot
Egy skót mérnök, aki nagy szerencsénkre Budán találta meg a boldogságot

„Nagy szerencsénkre…” – írtuk a címben, nem véletlenül, hiszen ez a skót mérnök volt a budapesti Széchenyi lánchíd építésének vezetője, valamint a budai Váralagút tervezője és főmérnöke is. S, aki 1866. június 23-án, tehát ezen a napon halt meg Budán. Ma már annyira evidens, hogy van, de a Lánchíd a skót mérnök főművével, a váralagúttal vált teljes értékűvé, ez teremtett valóban közvetlen kapcsolatot Pest és Buda között. Addig ugyanis a Várhegy megkerülésével lehetett csak az újonnan épült, Pestet Budával összekötő Lánchidat megközelíteni a Krisztinaváros, a Tabán, illetve a Hegyvidék felől és fordítva.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.