Cikkek tagek alapján:

Budavári Palotanegyed

Nagyon Várják a gyerekeket: Huszárok mesélnek régmúltról a VárbanNagyon Várják a gyerekeket: Huszárok mesélnek régmúltról a Várban

„Miénk a Vár, tiétek a lekvár!” – mondhatnák viccesen a Budai Várnegyedbe látogató gyerekek május 26-án, azaz most vasárnap délelőtt 10-órától egészen 17 óráig -. Ugyanis, ahogy minden évben, úgy idén is egész napos ingyenes programokkal várja a magyar családokat gyermeknap alkalmából a Nemzeti Hauszmann Program keretében már helyreállított történelmi helyszíneken, a Budavári Palotanegyedben.

Itt mindent megtudhat az újjászületés és az elmúlás ünnepérőlItt mindent megtudhat az újjászületés és az elmúlás ünnepéről

Ha cseresznyevirágzás, akkor Budai Vár. A Tóth Árpád sétány japán díszcseresznyefáinak virágzása már-már zarándokhellyé tette a budai Várnegyed nyugati peremén futó várfalat. Könnyű megközelíthetőség, pazar panoráma és hamisítatlan tavaszi zsongás várja azokat, akiknek fürdőzni támad kedvük a tavaszi napsütésben. Most ráadásul rengeteg érdekességet megtudhatnak az érdeklődők a Várban a szakuráról, azaz a cseresznyevirágzásról.

Budavár egykori dísze: a Dísz térBudavár egykori dísze: a Dísz tér

A középkorban itt, az akkor még Szent György térhez tartozó, a mainál jóval nagyobb terjedelmű területen volt a piac, amely a korabeli kivégzéseknek is helyet adott. Az 1686 előtt eredetileg Fő tér névre keresztelt köztér később - a díszszázad gyakori katonai parádéi, s a főőrség állandó őrségváltásai miatt - a Parádé tér elnevezést kapta, ami a XVIII. második felében Dísz térre finomodott. A Vár központi részén elhelyezkedő tér hangsúlyos része az egyész Várnegyedednek.

Ki tervezte a ruháját és milyen volt a legszebb arisztokrata nő a múlt évszázad talán legpompásabb magyar esküvőjén?Ki tervezte a ruháját és milyen volt a legszebb arisztokrata nő a múlt évszázad talán legpompásabb magyar esküvőjén?

A múlt évszázad egyik legkáprázatosabb és legemlékezetesebb esküvője is a Budai Várhoz kötődik, ráadásul egy különleges magyar divattervezőnő fantasztikus munkájáról is tanúbizonyságot tett 1940-ben. Nőnapon emlékezzünk meg mindkét rendkívüli nőalakról, akik bár a társadalom más-más rétegéből jöttek, életük mégis összeért egy nagy esemény és a Budai Vár kapcsán.

Mária Dorottya, a magyarrá vált hercegnőMária Dorottya, a magyarrá vált hercegnő

Az talán köztudott, hogy József Nádort (Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich) a „legmagyarabb habsburgként” tartja számon a történelmi emlékezet, az viszont már kevésbé ismert, hogy harmadik felesége, Mária Dorottya nemcsak, hogy erősen szimpatizált a magyarokkal, de ezt úgy is kifejezésre juttatta, amit előtte még senki nem tett meg a Habsburg-ház tagjai közül: 1825-ben elsőként magyarul üdvözölte az országgyűlés követeit.

Aki megfestette Budavár visszavételét: 180 éve született Benczúr GyulaAki megfestette Budavár visszavételét: 180 éve született Benczúr Gyula

A magyar akadémikus történeti festészet egyik legjelentősebb alakjára, Benczúr Gyulára emlékezünk, aki 180 éve, 1844. január 28-án látta meg a napvilágot. Benczúr életműve nem csak úgy kötődik a Várhoz, hogy egyik legismertebb műveként megfestette Budavár visszavételét, hanem azáltal is, hogy több festményét is a Budavári Palotában, a Magyar Nemzeti Galériában őrzik.