Számlatörténeti kiállítás nyílt a Szent István Kávéházban
Ezen a héten hétfőn az Oroszlános Udvarból nyíló Szent István Kávéházban nem mindennapi előadás keretében nyílt meg az érdekes szaktörténeti előadás. A Sallai Csilla közgazdász, könyvvizsgáló magángyűjteményéből válogatott történelmi számlaritkaságok kiállításának nyitóeseményén a gyűjtemény tulajdonosától hallhattunk érdekes információkat a számlákról, a számlák történetéről.
Budavári Történeti Kaszinó alapítójának, Dr. Seifert Tibor vezette fel az előadást. Ezúttal a felvezető is személyesebb volt a szokásosnál, hiszen a neves egyetemi oktató, történész saját feleségét kérte fel az előadás megtartására.
Az nyilván mindenki számára evidencia, hogy a számla kortörténeti dokumentum.
Az azonban már nem ennyire köztudott, hogy milyen történelmi fejlődés által alakult ki a ma is mindenki által jól ismert, mindennapjainkat meghatározó számviteli dokumentum.
A számlák, illetve a könyvelés kialakulásának történetével kezdődő előadáson nem csupán a közgazdászt és könyvvizsgálót ismerhettük meg Sallai Csillában, hanem a lelkes gyűjtővel is találkoztunk. Az évszázadokon átívelő előadásból megtudhattuk, hogy mi mindent árulhat el egy számla, hogy koroktól függően milyen kötelező elemek szerepeltek rajta, hogy milyen szokások alakultak ki a számlákhoz kapcsolódóan és így tovább. Egy mai e-számlához képest a legnagyobb különbség, hogy a száz évvel ezelőtti számlák szépek, komoly művészeti értéket képviselnek, grafikai szempontból is értékes alkotások. A legtöbb kiállított számla ilyen, de vannak olyanok is, amelyek későbbiek, viszont valamilyen történelmileg fontos tényt mutatnak be plasztikusan.
Az előadás után pedig a Budavári Történelmi Kaszinó hagyományainak megfelelően a Szent István Kávéház bőséges és nagyvonalú vendéglátása, a rendezvény úgynevezett kaszinó része következett, amely mindig a rendezvény koccintással, falatozással és kötetlen beszélgetésekkel történő folytatását jelenti.
A kiállításról többet nem is érdemes elárulni, mindenkit a kávéházi tárlat személyes megtekintésére buzdítunk :)
Az éppen ma 1045 éve, 980. április 23-án Velencében született bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére szentté avatott püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben elsőkerületi – városrész pedig a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban több legenda is született.
A Budai Vár tövében, a Mikó utca-Logodi utca sarkán álló ház egykori lakója néhány lépésre lakott a krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templomtól. Bizonyára sokszor szemtanúja lehetett az ünnepi menetnek, amely ilyenkor indult meg a Roham utca felé, majd az Alagút utcán tért vissza. Az idén április 11-én éppen 125 éve született Márai Sándor alábbi verse több mint száz évvel ezelőtt, csupán 22 éves korában jelent meg a Kassai Naplóban.
Volt, aki a házsártos felesége elől menekült rendszerint a Hatvany-palotába és volt olyan, akinek az esküvőjét, de még a nászútját is Hatvany Lajos, a baráti körben csak Lacinak hívott báró állta. És persze rengetegen kaptak tőle rendszeres pénzjuttatásokat, pontosabban renumerációt ahogyan a fizetéskiegészítést akkoriban hívták, de volt olyan is, aki csak cipőt akart magának télire. Néhány önkényesen kiragadott példán keresztül mutatjuk be, hogy hogyan adakozott a valaha élt legnagyobb magyar mecénás.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
