Számlatörténeti kiállítás nyílt a Szent István Kávéházban
Ezen a héten hétfőn az Oroszlános Udvarból nyíló Szent István Kávéházban nem mindennapi előadás keretében nyílt meg az érdekes szaktörténeti előadás. A Sallai Csilla közgazdász, könyvvizsgáló magángyűjteményéből válogatott történelmi számlaritkaságok kiállításának nyitóeseményén a gyűjtemény tulajdonosától hallhattunk érdekes információkat a számlákról, a számlák történetéről.
Budavári Történeti Kaszinó alapítójának, Dr. Seifert Tibor vezette fel az előadást. Ezúttal a felvezető is személyesebb volt a szokásosnál, hiszen a neves egyetemi oktató, történész saját feleségét kérte fel az előadás megtartására.
Az nyilván mindenki számára evidencia, hogy a számla kortörténeti dokumentum.
Az azonban már nem ennyire köztudott, hogy milyen történelmi fejlődés által alakult ki a ma is mindenki által jól ismert, mindennapjainkat meghatározó számviteli dokumentum.
A számlák, illetve a könyvelés kialakulásának történetével kezdődő előadáson nem csupán a közgazdászt és könyvvizsgálót ismerhettük meg Sallai Csillában, hanem a lelkes gyűjtővel is találkoztunk. Az évszázadokon átívelő előadásból megtudhattuk, hogy mi mindent árulhat el egy számla, hogy koroktól függően milyen kötelező elemek szerepeltek rajta, hogy milyen szokások alakultak ki a számlákhoz kapcsolódóan és így tovább. Egy mai e-számlához képest a legnagyobb különbség, hogy a száz évvel ezelőtti számlák szépek, komoly művészeti értéket képviselnek, grafikai szempontból is értékes alkotások. A legtöbb kiállított számla ilyen, de vannak olyanok is, amelyek későbbiek, viszont valamilyen történelmileg fontos tényt mutatnak be plasztikusan.
Az előadás után pedig a Budavári Történelmi Kaszinó hagyományainak megfelelően a Szent István Kávéház bőséges és nagyvonalú vendéglátása, a rendezvény úgynevezett kaszinó része következett, amely mindig a rendezvény koccintással, falatozással és kötetlen beszélgetésekkel történő folytatását jelenti.
A kiállításról többet nem is érdemes elárulni, mindenkit a kávéházi tárlat személyes megtekintésére buzdítunk :)
Gerardo di Sagredo, Gerardus, vagy ahogyan a magyarok ismerik Gellért püspök 980. április 23-án született Velencében. A hazánkba téríteni érkező bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére július 26-án szentté avatott katolikus püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben I. kerületi – városrész pedig régóta a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban számos legenda is született.
Teleki Pál, az elismert földrajztudós, cserkészvezető és nem mellesleg kétszer megválasztott magyar miniszterelnök ezer szállal kötődött a Budai Várhoz. Noha az egykori kormányfő otthona Pesten, a Harmincad utca és a mai József nádor tér sarkán álló Teleki-palotában volt, mégis a sokak által azóta is vitatott tragikus öngyilkossága ide, a Sándor-palotához köti az elveihez körömszakadtáig és haláláig ragaszkodó tudós-politikust. Történelmi megítélése ma sem egységes, de az biztos, hogy jelentős alakja, fontos szereplője volt a XX. századi magyar politikának.
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
