„Így ültek ott és valamire vártak. Mikor Judás belépett.” – a 125 éve született Márai Sándor versével köszöntjük a húsvétot

A Budai Vár tövében, a Mikó utca-Logodi utca sarkán álló ház egykori lakója néhány lépésre lakott a krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templomtól. Bizonyára sokszor szemtanúja lehetett az ünnepi menetnek, amely ilyenkor indult meg a Roham utca felé, majd az Alagút utcán tért vissza. Az idén április 11-én éppen 125 éve született Márai Sándor alábbi verse több mint száz évvel ezelőtt, csupán 22 éves korában jelent meg a Kassai Naplóban.

MÁRAI SÁNDOR: HÚSVÉT

Minden kezüket az asztalra tették,

Volt közte bütykös, sárga, lágy,öreg

S az életüket rég elfelejtették.

János a bárányt nézte és mosolygott

Tunyán s hízelkedve, mint egy öleb:

Irígyen nézték, mert azt hitték, boldog.

De ők már nem voltak halász, se pásztor

Nem volt kedvesük, se ambícióik,

Csak a nevét súgták egymásnak párszor.

S keveset ettek és ritkán aludtak

Pénzük se volt, sem halászó hajóik,

Műveletlenek voltak s mit se tudtak.

Nagy lámpák voltak ők csak, mikben égett

Az ő neve. S csak éltek, mint a tárgyak.

Így ültek ott és valamire vártak.

Mikor Judás belépett.

(Kassai Napló, 1923. április 1.)

Kapcsolódó cikkeink

Van-e túlturizmus a budai Várnegyedben?

A turizmussal kapcsolatban nekünk mindig az a Szent Ambrusnak tulajdonított középkori latin bölcsesség jut eszünkbe, ami úgy szól, hogy „Ha Rómában vagy, viselkedj úgy, mint a rómaiak!”.