Ezen a napon született "az utolsó mecénás"
... vagyis Hatvany Lajos (1880-1961), aki ezer szállal kötődött a Budai Várhoz. Több budavári ingatlan is a tulajdonában állt, de elsősorban itt is élt a Várnegyedben, először a Tárnok utcában, majd a Bécsi kapu téren álló palotában. Testvére pedig, a híres műgyűjtő Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt.
A dúsgazdag cukorgyáros család, az 1910-től bárói rangot viselő hatvani Hatvany-Deutsch család sarjaként született Budapesten 1880. október 28-án. A Piarista Gimnázium elvégzése után klasszika-filológiát tanult Magyarországon és Németországban. 1905-ben diplomázott a budapesti bölcsészkaron.
1908-ban alapította Ignotussal és Fenyő Miksával közösen a Nyugat című folyóiratot. Azonban 1911-ben Osvát Ernővel való személyes összetűzése miatt megvált a Nyugattól és több, mint egy évtizedre a német fővárosba, Berlinbe költözött, ahol külhoni lapok budapesti, illetve itthoni lapok berlini tudósítójaként tevékenykedett.
Hazaérkezése után megalapította a Pesti Naplót, majd az Esztendő című lapok szerkesztője volt. Az őszirózsás forradalom alatt a Magyar Nemzeti Tanács tagja, a Tanácsköztársaság után Bécsbe emigrált, majd Berlinben és Párizsban élt. 1927-ben költözött vissza Magyarországra. Az ezt követő években is jelentős irodalomszervezői, illetve mecénási tevekénységet folytatott. 1934-ban vette feleségül Somogyi Irént, Lolit, az 1920-ban meggyilkolt újságíró-szerkesztő Somogyi Béla (1868-1920) lányát, aki hathatósan szorgalmazta és támogatta férje irodalomtámogató tevékenységét. A Bécsi kapu téri palotát Hatvany 1932-ben vásárolta meg, ahol aztán komoly irodalmi életet alakított ki, s amely alapító helyszíne lett a Szép Szó című folyóiratnak is. Minden jelentősebb magyar író megfiordult itt, de számos külföldi író, művész is vendégeskedett náluk.
Már a villát díszítő copf stílusú füzérek is pazar látványt nyújtanak, de talán az sem véletlen, hogy a műkedvelő irodalmár éppen egy olyan épületben élt, ahol a homlokzati domborműveken a művészetek és a tudományok allegóriái mellett Vergilus, Cicero, Szókratész, Livius, Quintilianus és Seneca képe is látható. A neobarokk épületben olyan emberek fordultak meg rendszeresen, mint Márai, Kosztolányi, Babits, Tóth Árpád, Ottlik Géza, sőt még Illyés Gyula is.
Este társaság Hatvanyéknál. Bartók és más vendégek. Vacsora és zene…
- írta Thomas Mann 1936 júniusában egy naplóbejegyzésben, miután a kivételes műveltségű mecénás-irodalmár,
Rosszullétre hivatkozva Thomas Mann és Bartók Béla is lemondta az akkori magyar kormány, pontosabban Hóman Bálint kultuszminiszter által szervezett ünnepélyes programot, helyette Hatvany Bécsi kapu téri palotájában vendégeskedtek.
1937. januárjában pedig József Attila is itt, a Bécsi kapu téri villában adta át Thomas Mann üdvözlése című, előző nap betiltott versét személyesen az írónak.
És ha már Hatvany ingatlanok, akkor itt érdemes megemlíteni, hogy a Vár lejtőjén található Lónyai-Hatvany villát Lajos fivére, Ferenc 1923-ban vásárolta meg báró Hatvany Ferenc - híres magyar festőművész és műgyűjtő, aki ide költöztette 800 műtárgyból álló gyűjteményét is. A magyar kulturális élet egyik tragédiája, hogy a vesztes a háború után a bombatalálatot kapott épületből elszállított műkincseket széthordták a győztesek, így került például Tintoretto és Corot festménye az egykori Szovjetunióba, Manet egyik festménye Londonba, Ingres „kis fürdőzője” Washingtonba, valamint El Greco Mózes a Sinai hegyén című csodálatos festménye Krétára.
1938-as újbóli emigrálása után Hatvany eladta ingatlanjait, így a Bécsi kapu téri épületet is. Ezután először két évig Párizsban, majd a nácizmus kontinentális előretörése miatt 1947-es hazatéréséig Londonban, illetve Oxfordban éltek. Itthon a Pázmány Péter Tudományegyetem, később Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanára lett egészen haláláig. 1959-ben Kossuth-díjat kapott. 1960-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.
(A főképen báró Hatvany Lajos az 1910-es években Székely Aladár felvételén.)
1944-ben éppen ezen a napon, június 14-én hunyt el Róth Miksa, a világhírű magyar üvegfestőművész, akinek munkássága nem csak a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, a szabadkai városházán, vagy a hágai palotában, norvég templomokban, a mexikói Guadalajarában vagy az Egyesült Államok különböző városaiban, de a Várnegyedben, illetve a a Budavári Palotában,is nyomot hagyott.
A Múzeumok Éjszakáját 2002 óta rendezik meg Magyarországon is, s hagyományosan a Szent Iván éjjeléhez legközelebb eső szombati napon tartják. A rendezvény előnye, hogy egyetlen karszalag megvásárlásával minden programra jogosultak vagyunk, többek között a BTM Vármúzeum eseményeire is, ahol különleges előadások, koncertek, tárlatvezetések várják majd a múlt, illetve a múzeumok szerelmeseit este hat és éjjel kettő óra között.
Az 1820. június 9-én, tehát éppen ma 205 éve született Hunfalvy János itt élt a Várdombon a még életében róla elnevezett utcában. És nem is akármilyen házban, hanem a kerület egyik legszebb szecessziós villájában, a Hunfalvy-villában vagy más néven Ulpius-házban. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
