Ezen a napon halt meg Flóra, aki három költőóriás múzsája is volt
1995. május 14-én halt meg József Attila utolsó szerelme, verseinek múzsája, aki egyben Illyés Gyula felesége és Szabó Lőrinc titkos szerelme is volt.
Látod, mennyire, félve-ocsúdva szeretlek, Flóra!
– írta József Attila (1905-1937) a róla elnevezett versciklusban. Ekkor még nem tudta, hogy egyik legjobb barátja, Illyés Gyula későbbi, második feleségének írta verseit. A Puszták népe írója egyébként jegyesével, Kozmutza Flórával (1905-1995) éppen itt a Várnegyedben béreltek egy nagyerkélyes, a Budai Várra néző kislakást a Logodi utca 3. számú ház padlásterén 1937-től.
Egyébként ugyanebben az évben kicsivel korábban került be az irodalomba Flóra, amikor az őt február közepén megismerő és feleségül is kérő József Attila múzsája lett.
Úgy kellesz nekem Flóra, mint falun / villanyfény, kőház, iskolák, kutak.
- írta a tragikus sorsú költőzseni egyik Flórának szóló versében.
Illyés Gyulával két év együttélés és az író válása után összeházasodtak, végül öt év krisztinavárosi albérlet után költöztek végső otthonukba, a II. kerületi Józsefhegyi út 9. számú házba. A Logodi utcának és környékének ekkortájt egyébként elég jelentős irodalmi kapcsolódása volt, hiszen itt lakott Babits, Kosztolányi, Márai és egy karnyújtásnyira, az Attila úton élt Schöpflin Aladár, Szabó Magda Szobotka Tiborral, de itt volt Szabó Dezső törzshelye, a Fila (Philadelphia) kávéház, amelynek közvetlen szomszédságában lakott Németh László. Szóval, a Krisztinaváros magnetizálta az irodalmárokat.
Azt, hogy Kozmutza Flóra és Szabó Lőrinc titkos szerelmi viszonya mikor kezdődhetett, nem tudjuk pontosan, de az biztos, hogy valamikor az ötvenes évek elején.
"…Tegnap egy
nő, akiről tudnom kell, hogy szeret,
akarta, hogy benne érezzelek:
egymást öleltük…"
- írta Szabó Lőrinc.
De ki volt az a nő, aki három költőóriás is szívét is elrabolta? - kérdezhetnénk önmagunktól.
Kozmutza Flóra 1905-ben született Budapesten. Eredetileg orvosi pályára készült, azonban végül a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-német és francia szakán tanult. Huszonhat évesen jelentkezett a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. 32 éves volt, amikor professzora - Szondi Lipót a pszichoanalitika híres pszichiáterének - megbízásából Rorschach-teszteket végzett magyar művészekkel, írókkal, költőkkel. Így találkozott József Attilával és így ismerkedett meg Illyés Gyulával is. A pszichoanalitika annyira elbűvölte, hogy tanulmányai befejezése után a Főiskola első női tanáraként az intézményben maradt, kutatásokat végzett. Sőt, 1950-től ő vezette a gyógypedagógiai főiskola pszichológiai tanszékét, majd 1972-től a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola főigazgatójaként dolgozott. 1979-ben ment nyugdíjba. Kilencvenévesen, 1995-ben halt meg.
Kár, hogy a Logodi utca 3. számú házon, Illyés Gyula és felesége, Kozmutza Flóra félévtizedes együttélésüknek az emlékét nem őrzi semmilyen emléktábla.
A reformkori törekvések elbukását, ha úgy tetszik totális politikai csődjét mi sem jelzi jobban történelmi kilométerkőként, mint az 1848. március 15-i pesti forradalom kitörése. A reformjavaslatokat az asztalról lesöprő bécsi udvar nem érzékelte a valóságot, s hogy mekkora feszültség forr a magyar keblekben. Így, amikor a hatalom végletekig feszítette a húrt, a magyar nemzeti újjászületés szabadságvágya úgy fakadt ki és sepert végig az országon, mint ahogyan a természeti csapások szokták az útjukba álló dolgokat ledönteni: feltartóztathatatlanul. Ezt megelőzően és után azonban rengetegen raboskodtak a császári önkény miatt börtönökben. Cikkünkben azokat a hírességeket mutatjuk be, akik a Táncsics-börtönként elhíresült budavári „tömlöcben” ültek forradalmi nézeteik miatt. Ezért is a Petőfit megidéző parafrázis a címben: Kik érted ültek (!), szent világszabadság!
Szinte mindenki tudja, hogy a budai Vérmező, amely a Krisztinavárosban terül el a később magyar jakobinusoknak csúfolt Martinovics-mozgalomban résztvevők vesztőhelyeként kapta nevét. A császári titkosrendőrség által lefülelt Martinovics Ignácot és négy társát 1795. május 20-án fejezték le a budai Vérmezőn, illetve közel két hétre rá, június másodikán Őz Pált, valamint Szolártsik Sándort is ugyanitt és ugyanekkor fejezte le a hóhér. De mi volt a Vérmező a kivégzés előtt?
A 125 évvel ezelőtt született Márai Sándor (1900-1989) több mint másfél évtizeden át itt lakott a Mikó utca-Logodi utca sarokházban feleségével, Lolával (1899-1986). Szeptemberben neki is az a vers jutott eszébe, mint a magyarok többségének. Igen, Petőfi Sándor Szeptember végén című verse, ami már kisiskolásként szívünkbe hatol, s ott marad egész életünkben, az utolsó szeptemberig.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
