
„Délben ezüst telihold a nap…” – így írt az éppen 80 éve meggyilkolt Radnóti a decemberről
1941-ben írta meg az év minden hónapját rímekkel köszöntő Naptárat, amelyet egy évre rá jelentetett meg a Hungária Nyomda és Könyvkiadó Vállalat Lengyel Lajos (1904-1978) grafikusnak, mint felelős kiadónak és a nyomda igazgatójának, vitéz Bánó Lehelnek (1881-1945) köszönhetően.
Boldog új évet kíván a Hungária Nyomda és Könyvkiadó
- áll a vékonyka kis kötet hátlapján.
És akkor most meg kell állnunk egy pillanatra. Vajon jelentett-e az antiszemitizmus tombolása alatt, egy a zsidóságot bűnbaknak kikiáltó háborús uszításban fortyogó országban, a már százezres emberáldozatokat követelő második világégés alatt kockázatot e versek megjelentetése újévi ajándékként a partnerek, s olvasók számára. Vajon jelentett-e valamiféle erkölcsi kiállást egy a logójában kettős kereszttel díszített és Hungáriáról elnevezett könyvkiadó vezetése részéről, hogy éppen egy a jogaitól fokozatosan megfosztott, 1940-től rendszeresen munkaszolgálatokra ítélt és rendelt, meghurcolt zsidó származású magyar költő verseivel kívántak boldogabb új esztendőt az 1942-ik évre? Hiszem, hogy igen. Ezért most, ha csak néhány mondatig erejéig, de emlékezzünk meg e két személyről.
Lengyel Lajos reklámgrafikusként indult, majd szakmai érdeklődése a könyvtervezés felé fordult a két világháború között. 1946-tól a Nyomdaipari Igazgatóság vezetője, 1949-től a Kossuth Nyomda igazgatója, 1956-tól ő volt a Magyar Grafika című folyóirat felelős szerkesztője, illetve 1970-től a Nyomdaipari Egyesülés elnöke volt.
Vitéz Bánó Lehel pedig egy Ludovika Akadémiát végzett katona volt, aki vezérkari ezredesként ment nyugdíjba a Trianoni Békediktátum megkötésének évében. A vaskoronarenddel, német vaskereszttel és különböző Signum Laudis kitüntetésekkel bíró Bánó építész végzettségű fia, ifjabb Bánó Lehel (1905-1964) pedig a korszak kiemelkedő sportolója, teniszezője volt. Bánó a Horthy-korszakban négy éven keresztül az Angol-Magyar Bank, majd öt éven keresztül a Hungária Nyomda és Kiadó Vállalatnak volt az igazgatója, ekkor adta ki az említett vékonyka kötetet is. Ekkortájt még senki sem sejthette, hogy három évre rá, 1944. novemberében a Naptár verseinek törékeny szerzője egy tarkólövéssel végzi egy abdai tömegsírba elhantolva, s a december hónapról írt költeményének utolsó két sora látnoki képességeit erősíti majd az utókorban. Olvassák nagy-nagy szeretettel!
December
Délben ezüst telihold
a nap és csak sejlik az égen.
Köd száll, lomha madár.
Éjjel a hó esik és
angyal suhog át a sötéten.
Nesztelenül közelít,
mély havon át a halál.
A főképen Radnóti Miklós az egykori Bástya sétány (ma Tóth Árpád sétány) egyik padján ül 1927-ben.

1944-ben éppen ezen a napon, június 14-én hunyt el Róth Miksa, a világhírű magyar üvegfestőművész, akinek munkássága nem csak a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, a szabadkai városházán, vagy a hágai palotában, norvég templomokban, a mexikói Guadalajarában vagy az Egyesült Államok különböző városaiban, de a Várnegyedben, illetve a a Budavári Palotában,is nyomot hagyott.

A Múzeumok Éjszakáját 2002 óta rendezik meg Magyarországon is, s hagyományosan a Szent Iván éjjeléhez legközelebb eső szombati napon tartják. A rendezvény előnye, hogy egyetlen karszalag megvásárlásával minden programra jogosultak vagyunk, többek között a BTM Vármúzeum eseményeire is, ahol különleges előadások, koncertek, tárlatvezetések várják majd a múlt, illetve a múzeumok szerelmeseit este hat és éjjel kettő óra között.

Az 1820. június 9-én, tehát éppen ma 205 éve született Hunfalvy János itt élt a Várdombon a még életében róla elnevezett utcában. És nem is akármilyen házban, hanem a kerület egyik legszebb szecessziós villájában, a Hunfalvy-villában vagy más néven Ulpius-házban. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.