A budavári forradalmár
Talán az egykori budavári arisztokrata miliő is indokolta, hogy a Várnegyed egyik vezető forradalmára az első felelős magyar kormányfőjének, az 1848-as forradalom és szabadságharc mártír miniszterelnökének, gróf Batthyány Lajosnak a legutolsó egyenes ági leszármazottja legyen. Egy, az utókor számára elsősorban édesapja festményeiről megmaradt, finom vonásokkal rendelkező budavári úriember történetét ismerhetik meg.
A Vaszary-tanítvány festőművész, gróf Batthyány Gyula (1887-1959) a Hunyadi János úti lakásában élt kisfiával, Bálinttal (1916) miután annak édesanyja, a művész felesége, Károlyi Zsuzsanna 1930-ban váratlanul és fiatalon meghalt. A közgazdász végzettségű ifjú a második világháborúban katonaként szolgált, majd szovjet fogságba esett, ahonnan végül csak a háború után három évvel, 1948-ban szabadult. A Rákosi-korszakban ellenséggé vált arisztokraták hatalom általi üldözése az első magyar kormány miniszterelnökének, gróf Batthyány Lajosnak (1807-1849) a leszármazottjait is elérte, a képzőművész édesapát nyolc év letöltendő börtönbüntetésre ítélték egy koncepciós perben 1952-ben, a család vagyonát pedig nemes egyszerűséggel elkobozták. Nem csoda, hogy a rendszer ellenségeként megbélyegzett Batthyány Bálint a forradalom kitörésekor, annak budavári csoportjának egyik vezetőjévé vált. A szovjet csapatok a novemberben megindított támadásban hamar felmorzsolták a szinte spontán kialakult budavári ellenállást
Noha, jó néhány évig békén hagyták az ekkor már csak segédmunkából élő egykori forradalmárt, azonban egy 1959 októberi belügyminisztériumi határozat elrendelte az „ellenforradalom” még szabadlábon lévő bűnöseinek letartóztatását. A börtönbüntetése után vidékre, Polgárdiba száműzött festő, Batthyány Gyula halála után, a rendőrség letartóztatta a budavári forradalmárok egykori vezetőjét. Az ellene indított vizsgálat kiindulópontja az a belügyminisztériumi határozat volt, mely 1959 októberében elrendelte az '56-os „ellenforradalom” még szabadlábon lévő vétkeseinek megbüntetését.
Végül 1960. január 4-én tartóztatták le Batthyányt. A Budapesti Fővárosi Bíróság vérbírója, Tutsek Gusztát pedig gyorsított eljárásban 9 hónapos börtönbüntetéssel sújtotta „a Népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel által elkövetett bűntett” miatt kiszabott ítéletében.
1956. november 6-án a reggeli órákban a várgondnokság épületéből maga köré gyűjtött 15-20 fegyveres ellenforradalmárt és a Bécsi kapunál lévő barikádokhoz vitte őket. Itt mindenkinek kiadta az elhelyezkedés pontját és meghatározta mindenkinek a feladatát. Olyan utasítást adott, hogyha szovjet páncélosok jelennek meg a közelben, tüzet kell rájuk nyitni és fel kell hívni a figyelmet, ha erősítésre lesz szükség.
- fogalmazott a vádirat.
1962-ben történő szabadulása után ismét segédmunkásként helyezkedett el, decemberben azonban egy vasúti baleset miatt mindkét lábát elveszítette, melynek következtében – néhány nap szenvedés után – meghalt. Így távozott az élők közül a budavári forradalmár…
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
135 éve, 1890. június 24-én született erdőbaktai Baktay Ervin, aki éppen száz évvel ezelőtt, 35 évesen magyarosította nevét Gottesmann Ervinről, s aki számos európai egyetemen tartott előadásokat India kultúrájáról. Baktay 1956-ban egyike volt azon néhány Kelet-kutató közül a világból, akiket az indiai állam hivatalosan is meghívott a Buddha születésének 2500. évfordulójára megrendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Egy ideig itt a Vízivárosban, a Szilágyi Dezső téren élt.
„Nagy szerencsénkre…” – írtuk a címben, nem véletlenül, hiszen ez a skót mérnök volt a budapesti Széchenyi lánchíd építésének vezetője, valamint a budai Váralagút tervezője és főmérnöke is. S, aki 1866. június 23-án, tehát ezen a napon halt meg Budán. Ma már annyira evidens, hogy van, de a Lánchíd a skót mérnök főművével, a váralagúttal vált teljes értékűvé, ez teremtett valóban közvetlen kapcsolatot Pest és Buda között. Addig ugyanis a Várhegy megkerülésével lehetett csak az újonnan épült, Pestet Budával összekötő Lánchidat megközelíteni a Krisztinaváros, a Tabán, illetve a Hegyvidék felől és fordítva.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
