Honnan ered az egyik legszebb városrész, a Tabán neve?
Azt minden budai tudja, hogy hol található a Tabán, de vajon azt hányan tudják, hogy honnan ered a neve? Alábbi cikkünkben ennek jártunk utána.
A Tabán a Gellérthegy, a Naphegy és a Várhegy közötti lankás városrész elnevezése, amelyet keletről a Duna határol. Az egykor szkíták, kelták, rómaiak és hunok által lakott területen a IX. században jelentek meg a magyarok. A latinul Minor Pestnek tehát Kis-Pestnek nevezett részhez tartozott, amely a Pesti hegy (Gellérthegy) és a Pesti újhegy (Várhegy) között terült el. A tatárok pusztítása után népesült be ismét, elsősorban IV. Béla Várhegyre megindított erődépítése miatt, amely agglomerációt képzett Buda körül. A mai tabáni városrész az ekkoriban külvárosi rangot sem kapó, ugyanakkor beszédes elnevezésű Alhévíz nevet viselte. Az ide települő németek kezdték Kis-Pestet Kreenfeldnek, a Gellérthegyet Kelenfeld, Kelenföld hegyének nevezni.
Mindjárt a vár alatt a völgyben kies nagy kert van és egy márványból épült villa. Ennek előcsarnokát mozaik-kockás, berakásos oszlopok veszik körül, melyek érckandelábereket tartanak. A villa bejárata diadalkaput formáz; az ebédlő és a hálószoba mennyezetei és ablakai oly bámulatosak, hogy az ókor pompáját megközelítik. A kertre néző részen oszlopcsarnok épült. A kertben sűrűn ültetett fák között útvesztő van kiképezve. Madárkertek idegen és honi madarak számára, melyeket dróthálók tartanak fogva. E madárkertekben bokrok, gyümölcsfák vannak és liget, továbbá rendben beültetett különböző fákkal szegélyezett tornác. Van fedett folyosó, füves térség, köves utak és halas medencék. Tornyok is vannak üvegablakos ebédlőkkel és fedett erkélyekkel, melyekben oly kellemes az étkezés, hogy elképzelni sem lehet. A villa tetejét ezüstös cserepek fedik.
- írja a Mátyás-kori állapotokat Antonio Bonfini (1427-1502), humanista történetíró Mátyás király című művében.
A fejlődésnek a törökök megszállása vetett véget, akik 1541-ben elfoglalták Budát. Ekkor nevezték el a mai Ördög-árkot annak Nagykovácsiban található eredése miatt Kovácsi pataknak, illetve Tímár pataknak, amit törökül Tobak szujunak hívtak. A tímár elnevezés eredete, hogy az itt letelepült kézművesekről Tímártelepnek, Debaghane-nak (Tabakhane), ennek elferdüléséből származik a Tabahan, Taban elnevezés. Egyes nyelvészek szerint a taban törökül talpat, illetve valaminek az alját, tehát ez esetben egy dombnak, hegynek az alját is jelentheti. Azonban, hogy minden eddigi a Tabán elnevezéséről előadott bölcselkedést elbizonytalanítsunk, megjegyeznénk, hogy Bányai Elemér (1875– 1915) örmény származású magyar újságíró, aki Zuboly írói álnéven jelentette meg írásait „Egy pusztuló városrész” című 1909-es cikkében arról ír, hogy II. András király (1205-1235) több oklevelében is van olyan rész, amely „Tabenra mons ad Budam”. A sok bizonytalanság mellett egy dolog azonban biztos; mégpedig az, hogy a később, ide települt rácokról a Budán élő németek által a XVII. századtól részben csak Raitzenstadnak vagy Ráczvárosnak nevezett rész ma is Buda egyik legszebb, leghangulatosabb városrésze.
Ezen a héten pénteken, a Budai Borszalon rendezvénysorozatának legújabb állomásán az Illés együttes egykori frontembere, Szörényi Levente, illetve fia, Szörényi Őrs mutatta be badacsonyi családi pincészetük borait. A Kossuth- és Erkel Ferenc díjas zeneszerző 1945. április 26-án született, tehát éppen most töltötte be 80 életévét, ezért mind a szervezők, mind az I. kerület alpolgármestere, Fazekas Csilla is elsők között köszöntötte fel és méltathatta a művészt.
A Budai Várnegyed délnyugati oldalán elhelyezkedő Tóth Árpád sétányon végig gázolt a történelem, a fal kövei sok jelentős történésnek voltak tanúi. Az egykori Bastei promenad, azaz Bástya sétány, 1930-ban Horthy Miklós sétány lett, majd egy évre rá a még szintén élő államférfiról, gróf Bethlen Istvánról nevezték el. A csodás budai panorámával rendelkező sétány mára a tavasz fénypontjának, a cseresznyevirágzásnak legszebb hazai színtere. Ma már nem csak a budapestiek gyönyörködnek, de vidékről is sokan látogatnak el ide japán díszcseresznye fasor csodálatos látványa miatt áprilisban. Ha egy évben csak egyszer jössz fel a Várba, akkor most legyen az!
Éppen ma van a tavaszi nap-éj egyenlőség, vagyis a csillagászati tavasz kezdete. Mi mással köszönthetnénk azt a csodás évszakot, mint egy valaha a Várnegyedben élt költő télbúcsúztató és a tavaszi feltámadást köszöntő versével, amely itt az egykori Bástya sétányon íródott, s amely 1946 óta már épp e költő nevét viseli.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
