140 éve született Babits Mihály
A XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja itt a Krisztinavárosban élt, az Attila úton két házban is lakott, majd élete utolsó éveiben a Logodi utcában talált otthonra feleségével, Tanner Ilonával (1895-1955) alias Török Sophieval, illetve nevelt lányukkal, Babits Ildikóval (1928-1982).
Babits Mihály (1883-1941) az Attila út 133-as számú ház első emeleti lakásában 1931 áprilisától 1937 augusztusáig lakott, majd ekkor a 103. szám alatti modern Bauhaus-stílusú háznak, a korábbinál jóval nagyobb, negyedik emeleti lakásába költöztek át, ahol Ildikónak már külön szobája is volt. Itt éltek egészen 1940 májusáig, amikor is - részben a megnövekedett könyvtár miatt szűkössé vált lakhelyéről - a költő utolsó budai otthonába, a Logodi út 31-be alá költöztek át.
Szörnyű köd van, elsüllyedt a Vérmező. Ha kinézek az ablakon, csak egy végtelen szürke tavat látok, valami rejtelmes Balatont, amelynek túlsó partja homályba vész. Nem vagyok többé a városban s képzeletem szabadon röpülhet; a házak eltűntek s azt rajzolok helyükbe, amit akarok.
- írja Babits Szekszárdi Kadarka című írásában.
Ha a várból indulunk egy rövid Babits-sétára, akkor a Bugát lépcsőn a Logodi utca 31. szám alatt található lakásához érdemes elsőként érkeznünk, ahol Babits igazából már alig töltött időt, hiszen betegsége végstádiumában, 1940 tavaszán költöztek át ide feleéségével és kamasz nevelt lányukkal, Babits Ildikóval a közeli lakásukból. Babitsék korábban egy utcával lejjebb, az Attila úton két helyen is éltek, először a mai Attila út 133. első emeletén laktak 1931. május elseje és 1937. augusztus 18. között, majd innen költöznek át a tágasabb, Attila út 103. szám negyedik emeletén található lakásukba, ahol 1937 augusztusa, illetve 1940 áprilisa között éltek.
Érdekes, hogy nem egy itteni utcát, hanem a Várnegyed túloldalán található romantikus, pazar panorámával rendelkező sétányt nevezték el Babits Mihály sétánynak 1945-ben, amit 1948-ban lerövidítettek Babits-sétányra. 1965-ben pedig - az egykori Keglevich-palota falán – emléktáblát is avattak a költő tiszteletére.
Külön érdekesség, hogy Babits első fővárosi szobrát csak a költő születésének 125. évfordulóján avatták fel a Vérmezőn, a már említett Bugát lépcsőnél. Marton László (1925-2008) Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotása tehát Babits első köztéri szobra volt Budapesten.
140 éve született Szekszárdon a magyar irodalom egyik legfényesebb csillaga...
A reformkori törekvések elbukását, ha úgy tetszik totális politikai csődjét mi sem jelzi jobban történelmi kilométerkőként, mint az 1848. március 15-i pesti forradalom kitörése. A reformjavaslatokat az asztalról lesöprő bécsi udvar nem érzékelte a valóságot, s hogy mekkora feszültség forr a magyar keblekben. Így, amikor a hatalom végletekig feszítette a húrt, a magyar nemzeti újjászületés szabadságvágya úgy fakadt ki és sepert végig az országon, mint ahogyan a természeti csapások szokták az útjukba álló dolgokat ledönteni: feltartóztathatatlanul. Ezt megelőzően és után azonban rengetegen raboskodtak a császári önkény miatt börtönökben. Cikkünkben azokat a hírességeket mutatjuk be, akik a Táncsics-börtönként elhíresült budavári „tömlöcben” ültek forradalmi nézeteik miatt. Ezért is a Petőfit megidéző parafrázis a címben: Kik érted ültek (!), szent világszabadság!
Szinte mindenki tudja, hogy a budai Vérmező, amely a Krisztinavárosban terül el a később magyar jakobinusoknak csúfolt Martinovics-mozgalomban résztvevők vesztőhelyeként kapta nevét. A császári titkosrendőrség által lefülelt Martinovics Ignácot és négy társát 1795. május 20-án fejezték le a budai Vérmezőn, illetve közel két hétre rá, június másodikán Őz Pált, valamint Szolártsik Sándort is ugyanitt és ugyanekkor fejezte le a hóhér. De mi volt a Vérmező a kivégzés előtt?
A 125 évvel ezelőtt született Márai Sándor (1900-1989) több mint másfél évtizeden át itt lakott a Mikó utca-Logodi utca sarokházban feleségével, Lolával (1899-1986). Szeptemberben neki is az a vers jutott eszébe, mint a magyarok többségének. Igen, Petőfi Sándor Szeptember végén című verse, ami már kisiskolásként szívünkbe hatol, s ott marad egész életünkben, az utolsó szeptemberig.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
