140 éve született Babits Mihály

140 éve született Babits Mihály

A XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja itt a Krisztinavárosban élt, az Attila úton két házban is lakott, majd élete utolsó éveiben a Logodi utcában talált otthonra feleségével, Tanner Ilonával (1895-1955) alias Török Sophieval, illetve nevelt lányukkal, Babits Ildikóval (1928-1982).

Babits Mihály (1883-1941) az Attila út 133-as számú ház első emeleti lakásában 1931 áprilisától 1937 augusztusáig lakott, majd ekkor a 103. szám alatti modern Bauhaus-stílusú háznak, a korábbinál jóval nagyobb, negyedik emeleti lakásába költöztek át, ahol Ildikónak már külön szobája is volt. Itt éltek egészen 1940 májusáig, amikor is - részben a megnövekedett könyvtár miatt szűkössé vált lakhelyéről - a költő utolsó budai otthonába, a Logodi út 31-be alá költöztek át.

Szörnyű köd van, elsüllyedt a Vérmező. Ha kinézek az ablakon, csak egy végtelen szürke tavat látok, valami rejtelmes Balatont, amelynek túlsó partja homályba vész. Nem vagyok többé a városban s képzeletem szabadon röpülhet; a házak eltűntek s azt rajzolok helyükbe, amit akarok.

- írja Babits Szekszárdi Kadarka című írásában.

Ha a várból indulunk egy rövid Babits-sétára, akkor a Bugát lépcsőn a Logodi utca 31. szám alatt található lakásához érdemes elsőként érkeznünk, ahol Babits igazából már alig töltött időt, hiszen betegsége végstádiumában, 1940 tavaszán költöztek át ide feleéségével és kamasz nevelt lányukkal, Babits Ildikóval a közeli lakásukból. Babitsék korábban egy utcával lejjebb, az Attila úton két helyen is éltek, először a mai Attila út 133. első emeletén laktak 1931. május elseje és 1937. augusztus 18. között, majd innen költöznek át a tágasabb, Attila út 103. szám negyedik emeletén található lakásukba, ahol 1937 augusztusa, illetve 1940 áprilisa között éltek.

Érdekes, hogy nem egy itteni utcát, hanem a Várnegyed túloldalán található romantikus, pazar panorámával rendelkező sétányt nevezték el Babits Mihály sétánynak 1945-ben, amit 1948-ban lerövidítettek Babits-sétányra. 1965-ben pedig - az egykori Keglevich-palota falán – emléktáblát is avattak a költő tiszteletére.

Külön érdekesség, hogy Babits első fővárosi szobrát csak a költő születésének 125. évfordulóján avatták fel a Vérmezőn, a már említett Bugát lépcsőnél. Marton László (1925-2008) Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotása tehát Babits első köztéri szobra volt Budapesten.

140 éve született Szekszárdon a magyar irodalom egyik legfényesebb csillaga...

Babits Mihály szobra a Vérmezőn

 

Asztaloslegényből világhírű festő: 180 éve született Munkácsy Mihály
Asztaloslegényből világhírű festő: 180 éve született Munkácsy Mihály

1844. február 20-án született a kárpátaljai Munkácson Lieb Leó Mihály és Reök Cecília gyermekeként. Noha nem mindennapi életpályája áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, azonban egy biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.

Dutka Ákos is a Várhegy szerelmese volt
Dutka Ákos is a Várhegy szerelmese volt

A nagyváradi születésű, méltatlanul elfeledett költőt is megihlette a Várhegy. Máriaremetei otthonából kimozdulva sokszor itt merengett hosszú sétái közben hazánk és nemzetünk múltjáról, jelenéről. Egy ilyen alkalom ihlette egyik gyönyörű versét is.

Mária Dorottya, a magyarrá vált hercegnő
Mária Dorottya, a magyarrá vált hercegnő

Az talán köztudott, hogy József Nádort (Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich) a „legmagyarabb habsburgként” tartja számon a történelmi emlékezet, az viszont már kevésbé ismert, hogy harmadik felesége, Mária Dorottya nemcsak, hogy erősen szimpatizált a magyarokkal, de ezt úgy is kifejezésre juttatta, amit előtte még senki nem tett meg a Habsburg-ház tagjai közül: 1825-ben elsőként magyarul üdvözölte az országgyűlés követeit.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.