Volt idő, amikor csak a Budai Várban lehettek farsangi bálok

Volt idő, amikor csak a Budai Várban lehettek farsangi bálok

Ma már hihetetlennek hangzik, de a szigorú szabályozás miatt eleinte csak és kizárólag a Budai Várban lehetett farsangi bálokat tartani, egész pontosan az egykori országgyűlés épületében. A farsang idején általánosan az országház terméről Redoute-nak nevezték a jelmezbe öltözött nemesek, a polgárok farsangi helyszínét. Később reduttnak nevezték magukat a rendezvényeket is, amely a XVIII. század végére a városi polgárság számára is a legfontosabb rendezvénnyé vált. De menjünk egy picit vissza az időben: hogy is volt ez?

A farsangi időszak vízkereszttől húshagyókeddig tart, ezt az időszakot nevezzük báli szezonnak. Az európai nemesség már az 1600-as években így, jelmezekbe öltözve, pazar, fényűző lakomákon múlatta az időt, amely a XVIII. századra már a városi polgárok között is általánossá vált. A fényűző dominobálokon, pazar maszkabálokon és farsangokon az emberek ettek, ittak, táncoltak. Ezek voltak a mai bulik korabeli megnyilvánulásai. Nem volt ez másképpen nálunk, Magyarországon sem. Gondoljunk csak Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) 1798–1799 telén megírt, Nagyváradon és Bécsben is kiadott művére, A Dorottya, vagyis a dámák diadalma a fársángon című vígeposzra, amelynek cselekménye a kaposvári Esterházy kastélyban játszódik. A „redutt” ahogyan ezeket a bálokat - eredetileg a francia redoute vagyis táncterem szóból - leginkább nevezték, idővel a legfontosabb társasági eseményekké váltak.

A mai Országház utca 28. szám, illetve Úri utca 49.  között elterülő épülettömb XVIII. századi restaurálása hosszú ideig tartott, de 1785 év végére már néhány reprezentatív terem elkészült. II. József pedig engedélyezte a farsangi bálokat és az országház épületében kialakított egy termet, illetve engedélyezte, hogy az ahhoz tartozó két szobát és a konyhahelyiséget a budai lakosok használhassák kifejezetten farsangi bálok megtartásának céljára.

Pollencig József Budavári bál ábrázolása 1795-ből

Mária Terézia tiltása után azonban József császár idejében ismét találunk említést reduttokról. Mint egy 1790 február elején kelt feljegyzés azt írja, a már nagy beteg császár sehová sem ment, de Ferenc főherceg nejével, würtembergi hercegnő Erzsébet főhercegnővel, és sógorával, Würtemberg herceggel minden álarcos udvari mulatságon megjelent. Az udvari uraságok nem viseltek álarcot, de gyakran jelentek meg díszmagyar ruhában. Itt érdekes megemlíteni, hogy a XVIII. századi bálokon a magyar ruhát gyakran, mint jelmezt használták és nem csak Bécsben, de hazánkban is.

Talán nem véletlen az sem, hogy feltehetően az első farsangi jelmezkölcsönző is itt a Budai Várban volt. A Helytartótanács által engedélyezett fővárosi német újság pesti lapjában, Moll Jeromos által szerkesztett Der Neue Kurier aus Ungarn (1788-1799) egyik 1790-es számában olvashatjuk, hogy a várbeli Dísz tér 213. számú házának földszintjén olcsón kölcsönözhetők nemcsak maszkok, hanem az álarcosbálhoz szükséges egyéb kellékek is, úgy mint keszkenők, velencei mandolinok és egyebek.

A’ jövő tsötörtökön Deputátió fog Hadára a’Nemes Vármegye’ részéröl küldettetni, a’ mely abból vett örömét fogja Jósef Kir. Fő-Hercegségének kijelenteni, hogy Nádor-Ispánjává választatott a’ minapi Országgyűlésében. — Meg érkezése után változó egéssége kezdett lenni Fö Hertzegségének , de már anynyira jobban érzi magát, hogy a’ jövő Vasárnap maga fogja a Sz. István Közép-rendű (Komendátori) Keresztjét Nagy Personális Méltóságának a’ nyakába függeszteni. Itt már jó formán kezdődnek a’ farsangi mulatságok. Nádorispányunk is ád a’ jövő Vasárnap egy fényes Bált.

- írja a Magyar Hírmondó 1797-es januári lapszámában.

Egy idő után Pesten is lehetett már farsangi bált tartani, de amikor biztosan járhatóvá fagyott a Dunán a jég, akkor a pesti polgárok is inkább a budavári farsangba jártak. Erről szól a Honművész 1833. december 26-i lapszámában megjelent egykori hirdetés is:

Budapesti táncz mulatságok jövő farsangban. Fischer Péter ur pesti műczukrász ’s a’ pestvárosi redoute-teremeinek békéje a’ budai országház teremeit is kibérlette. Legközelebb nyomtatásban adta tudtára a’ budapesti közönségnek, hogy a’ jövő 1834- ki farsangon mind a’ két említett teremekben öt-öt tánczmulatságot fog adni, es pedig Pesten Januarius 12. 19. 29. ’s Februarius 2. és 9-én: Budán Jan. 16. 23. 30. ’s Febr. 6. és 10-én. A’ pestiekre 4 a’ budaiakra 2 pengő forinttal lehet előbérleni, különben amazokra egyes bemeneti jegyek mindenkor délig 1 ft. 20 pengő kr*on, estve pedig 1 ft. 30 ezüst kron lemezekre 1 pengő fton lesznek válthatók. Pesten a’ bérlet ideje Dec. 22-től Jan. 6-ig, Budán Dec. 24-től Jan. 10-ig tart. Mindkettőre bérleni lehet Pesten Fischer ur író szobájában (hajó utsza 627-ik szám alatti házban, a’ pénzszedőnél (Cassier) a’ városi tánczterem épületében. Budán a’ várban Haller N. J. — ráczvárosban Gross. J. — vizi városban Reischel Károly fűszeráros uraknál.

A farsang mellett a másik közkedvelt jelmezbál a „maszkabál" volt. Bécsben és Budán az udvartartás és az uralkodó család tagjai is összegyűltek, hogy táncoljanak, játszanak és szórakozzanak.

Jól mutatja a farsangok pompáját és fényűzését az egykori báli tudósító „helyszíni riportja”:

Vólt temérdek mindenféle sült, sokféle kotsonya, 's a' Tengeri tsiga (Austern) is nagy bőséggel. Tsak hideg pástétom, a' milyenből egy 4 aranyba szokott kerülni, száz-ötven volt. A' nádmézből s édes tésztákból készült süteményeknek nem vólt vége hossza, vólt elég szebbnél-szebb narants is, volt eperből, tengeri szőlőből, baratzkból, ananászból, tsokoládéból 's. a'. t'. készült frissitő étel, ugynevezett Gefrornes. Nem különben hivesitő ital is, lemanádé és mandola-tej. A' borok többnyire jó-féle Magyarok vóltak. A' meleg italok pedig punts és ólioleves, mely a' jól kifőzött velős-tsontos marha husnak levéből, drágán megfüszerszámozva szokott készülni, kávé, herbaté és tsokoládé. A' bálnak fejedelmi vóltához képest, kellemetes köntösökben jelentek meg a' Vendégek. A' jól kigondolt maskarák között volt sok ollyan, melly az utazók által leirt, messzi földi népek ruháihoz hasonlitott. A' Török Követ nagy Kedvet mutatott a' bálban.

Szóval, ahogyan az a cikkünkből kiderül a Budai Vár igazán autentikus helyszíne lehetne a XXI. századi farsangi báloknak is. Vajon jövőre lesz már ilyen?

Martin van Meytens (1695-1770) Mária Terézia háremhölgynek öltözve 1759-ből (Forrás: familypedia.fandom.com)

A mai napon született a költő, akiről a legszebb budavári sétány a nevét kapta! Nem véletlenül...
A mai napon született a költő, akiről a legszebb budavári sétány a nevét kapta! Nem véletlenül...

A Budai Várnegyed délnyugati oldalán elhelyezkedő Tóth Árpád sétány, korábbi nevén Bastei Promenád, 1879-től Bástya sétány, majd Horthy Miklós, Gróf Bethlen István, valamint Bástya sétány amolyan romantikus, világközepe zarándokhely. Szinte mindenki ismeri, ha másról nem, akkor a tavaszi japáncseresznyefa-virágzás különlegesen szép látványa miatt. De miért nevezték el 1946-ban ezt a csodahelyet a XX. századi magyar irodalom egyik nehéz sorsú költőzsenijéről?

Márai Sándor születésnapját is ma ünnepeljük!
Márai Sándor születésnapját is ma ünnepeljük!

Márai Sándor (1900-1989) egykori otthona, itt a Mikó utca és a Logodi utca sarkán állott, ahol 1928-től 1945-ig feleségével, Matzner Ilonával, alias Lolával (1899-1986) élt. És mivel mással, mint az egyik legszebb magyar verssel köszönthetnénk mai követőit? Lássátok, feleim!

A költészet napján nem feledkezhetünk meg a legnagyobb magyar mecénásról sem!
A költészet napján nem feledkezhetünk meg a legnagyobb magyar mecénásról sem!

A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először a egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.