Valódi kincsek a Budavári Palotában
Talán nem véletlen, hogy a legnagyobb képzőművészeti közgyűjtemény is itt a Budavári Palotában kapott helyet. És ha már itt van, akkor érdemes fellelni a benne található felbecsülhetetlen értékű műkincseket.
A Magyar Nemzeti Galéria vagy pestiesen csak MNG 1957 óta működik önálló múzeumként és 1975-től költözött ide a Budavári Palotanegyedbe. A jelenlegi kormányzati elképzelések szerint az Új Nemzeti Galéria az Ötvenhatosok terén épülő új Múzeumi Negyedben működik majd tovább, addig is élvezzük ki, hogy egy vári sétával összeköthetjük a legváltozatosabb képzőművészeti barangolást.
Kevesen tudják, de a gyűjtemény alapját eredetileg is az egykori Szépművészeti Múzeum több mint húszezer tételt meghaladó modern szobor-, érem- és grafikai gyűjteménye képezte, mely később kiegészült a Szépművészeti Múzeum Régi Magyar Osztályának anyagával, így gyakorlatilag majdnem egy teljes évezred művészeti anyagán keresztül tekinthetjük meg a magyar képzőművészet fejlődését. A Festészeti Osztály jelenleg több, mint tízezer tételt számláló gyűjteménye az 1800 és 1945 közötti magyar festészet alkotásait őrzi, amelynek gyűjteményalapja egészen a XIX. század közepéig, a Nemzeti Képcsarnokot Alapító Egylet Nemzeti Múzeumban bemutatott kiállításáig nyúlik vissza.
Ezért is ennyire gazdag a magyar gyűjtemény, amely között a teljesség igénye nélkül olyan művészek legjelentősebb alkotásait találhatjuk meg, mint Barabás Miklós, Than Mór, Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Munkácsy, Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József és Vaszary János, Mednyánszky László, Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos és Ferenczy Károly.
De, ahogyan szokták mondani egy kép többet mond ezer szónál. Szóval, mi mindenkit arra bátorítunk, hogy sétáljon fel a Várba és tekintse meg a magyar képzőművészet remekeit! Íme egy kis kedvcsináló:
Szinte mindenki tudja, hogy a budai Vérmező, amely a Krisztinavárosban terül el a később magyar jakobinusoknak csúfolt Martinovics-mozgalomban résztvevők vesztőhelyeként kapta nevét. A császári titkosrendőrség által lefülelt Martinovics Ignácot és négy társát 1795. május 20-án fejezték le a budai Vérmezőn, illetve közel két hétre rá, június másodikán Őz Pált, valamint Szolártsik Sándort is ugyanitt és ugyanekkor fejezte le a hóhér. De mi volt a Vérmező a kivégzés előtt?
A 125 évvel ezelőtt született Márai Sándor (1900-1989) több mint másfél évtizeden át itt lakott a Mikó utca-Logodi utca sarokházban feleségével, Lolával (1899-1986). Szeptemberben neki is az a vers jutott eszébe, mint a magyarok többségének. Igen, Petőfi Sándor Szeptember végén című verse, ami már kisiskolásként szívünkbe hatol, s ott marad egész életünkben, az utolsó szeptemberig.
A mai nap a Budai Vár visszafoglalásának évfordulója, ugyanis 1686. szeptember 2-án éppen ezen a napon szabadították fel és foglalták vissza az európai szövetséges csapatok a török megszállás alól a Duna jobb partján fekvő várat. Ezzel ért véget Budán - 145 év után - a török uralom.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
