Tudta, hogy az Auguszt cukrászda is a Budai Vár szomszédságában kezdte meg működését?
A közkedvelt budai Auguszt cukrászda is a Vár szomszédságában, a Tabánban kezdte meg működését 1870-ben. Pontosabban első üzletük a mai Dózsa György téren volt és az Attila út körülbelül 250 méteres szakaszán összesen hatszor változott helye az idők során - tudhatjuk meg a Budapesti Városvédő Egyesület által kiadott Adalékok a Tabán történetéhez című kötetből.
Az első üzletet a 654. számú házban Auguszt Elek nyitotta meg. 1880 után az Attila körút 15. szám alá költöztek ( ma 2. szám), de ezt a cukrászdát már fia, József vezette. Kevesen tudják, hogy Auguszt Józsefet cukrászművészetéért a milleniumi kiállításon közreműködők éremmel tüntették ki. 1902-ben az üzlet továbbköltözött az Attila úton, majd végül 1907-ben a cukrászda a Krisztina tér 1. szám alatt kápráztatta el finom süteményeivel a vendégeket.
Auguszt Józsefet a 1931-ben a budapesti cukrászművészeti kiállításon aranyéremmel tüntették ki. Nyári fióküzletük, az Auguszt Pavilon 1915 és 1943 között a mai Hűvösvölgyi út 36. szám alatt ( akkor Hidegkúti út 22.) fogadta az arra kiránduló édesszájú látogatókat. Ezt a nyári pavilont Auguszt József sógora, Nemes Mihály festő, Mátyás király életéből vett jeleneteit bemutató alkotásai díszítették.
A második világháborúban a Krisztina téri üzlet elpusztult, de az alapító unokája, Auguszt Elemér 1947-ben újra megnyitotta. Ez lett később a Déryné cukrászda. 1957-ben Auguszt Elemérné a Fény utca 8. szám alatt nyitott új cukrászdát, amelyet ma az alapító dédunokája, Auguszt József üzemeltet.
Auguszt József testvére, Olga és lányai a rendszerváltás után a Kossuth Lajos utcában, majd később a Farkasréten és a közelmúltban a Nemzeti Múzeum kertjében nyitottak cukrászdákat.
Auguszt József egy 2001-ben megjelentetett interjúban azt nyilatkozta, hogy az Auguszt cukrászda igazi fénykorát, nagyapja, Auguszt József idejében élte. A Krisztina téri "budai zserbó" gyönyörűen volt berendezve régi bútorokkal, műkincsekkel, hatalmas tükrökkel és nagyon nagy híre volt.
Olyan hírességek voltak törzsvendégei mint például Márai Sándor vagy Auguszta főhercegnő. Auguszt József az említett interjúban azt is megemlíti, hogy nagyapja hozta be Magyraországra párizsi útjáról az édes teasütemény-gyártás módszerét és ő terjesztette el az édes teasüteményeket az országban.
A híres nagypapa eredetileg szobrász akart lenni, ezt azonban édesanyja nem engedte, így a cukrászművészetben élte ki ebbéli hajlamait. A marcipánból és tragantból - korabeli cukrászati alapanyag- számtalan figurát készített, ezek közül a milleniumi kiállításra megformázott Szent László-legenda évtizedeken keresztül a Krisztina-téri üzlet kirakatában volt.
Éppen százhúsz évvel ezelőtt, 1904 nyarán született meg a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb mesterének tollából a Nyár című szonett, amely a Logodi utca egykori lakójának szerelmes ódája a legmelegebb évszakhoz, a nyárhoz.
A magyar irodalomtörténet talán legszórakoztatóbb kapcsolata volt a két bohém budai zsúrpubi, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes legendás, elválaszthatatlan barátsága. Még a Négyesi-féle szemináriumokon kötöttek örök barátságot, s onnantól kezdve folyamatosan ugratták és megtréfálták egymást. A Nyár, nyár, nyár című költemény is ennek az élcelődésfolyamnak az egyik, s talán legviccesebb mementója.
Történészek jól tudják, hogy a Petőfi Sándor Falu végén kurta kocsma című versből ismert kurtakocsma nem csupán egy szellemes költői alliteráció, hanem a magyar vendéglátástörténet egykori időszakos italmérését jelenti. Kurtakocsmán elődeink a csak rövidített - tehát nem egész évre szóló - italmérési engedéllyel rendelkező, hanem megkurtított, időszakosan működtethető kocsmákat értették.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
