Az első üzletet a 654. számú házban Auguszt Elek nyitotta meg. 1880 után az Attila körút 15. szám alá költöztek ( ma 2. szám), de ezt a cukrászdát már fia, József vezette. Kevesen tudják, hogy Auguszt Józsefet cukrászművészetéért a milleniumi kiállításon közreműködők éremmel tüntették ki. 1902-ben az üzlet továbbköltözött az Attila úton, majd végül 1907-ben a cukrászda a Krisztina tér 1. szám alatt kápráztatta el finom süteményeivel a vendégeket.

Auguszt Józsefet a 1931-ben a budapesti cukrászművészeti kiállításon aranyéremmel tüntették ki. Nyári fióküzletük, az Auguszt Pavilon 1915 és 1943 között a mai Hűvösvölgyi út 36. szám alatt ( akkor Hidegkúti út 22.) fogadta az arra kiránduló édesszájú látogatókat. Ezt a nyári pavilont Auguszt József sógora, Nemes Mihály festő, Mátyás király életéből vett jeleneteit bemutató alkotásai díszítették.
A második világháborúban a Krisztina téri üzlet elpusztult, de az alapító unokája, Auguszt Elemér 1947-ben újra megnyitotta. Ez lett később a Déryné cukrászda. 1957-ben Auguszt Elemérné a Fény utca 8. szám alatt nyitott új cukrászdát, amelyet ma az alapító dédunokája, Auguszt József üzemeltet.
Auguszt József testvére, Olga és lányai a rendszerváltás után a Kossuth Lajos utcában, majd később a Farkasréten és a közelmúltban a Nemzeti Múzeum kertjében nyitottak cukrászdákat.

Auguszt József egy 2001-ben megjelentetett interjúban azt nyilatkozta, hogy az Auguszt cukrászda igazi fénykorát, nagyapja, Auguszt József idejében élte. A Krisztina téri „budai zserbó” gyönyörűen volt berendezve régi bútorokkal, műkincsekkel, hatalmas tükrökkel és nagyon nagy híre volt.
Olyan hírességek voltak törzsvendégei mint például Márai Sándor vagy Auguszta főhercegnő. Auguszt József az említett interjúban azt is megemlíti, hogy nagyapja hozta be Magyraországra párizsi útjáról az édes teasütemény-gyártás módszerét és ő terjesztette el az édes teasüteményeket az országban.
A híres nagypapa eredetileg szobrász akart lenni, ezt azonban édesanyja nem engedte, így a cukrászművészetben élte ki ebbéli hajlamait. A marcipánból és tragantból – korabeli cukrászati alapanyag- számtalan figurát készített, ezek közül a milleniumi kiállításra megformázott Szent László-legenda évtizedeken keresztül a Krisztina-téri üzlet kirakatában volt.

