Tudta, hogy az Auguszt cukrászda is a Budai Vár szomszédságában kezdte meg működését?
A közkedvelt budai Auguszt cukrászda is a Vár szomszédságában, a Tabánban kezdte meg működését 1870-ben. Pontosabban első üzletük a mai Dózsa György téren volt és az Attila út körülbelül 250 méteres szakaszán összesen hatszor változott helye az idők során - tudhatjuk meg a Budapesti Városvédő Egyesület által kiadott Adalékok a Tabán történetéhez című kötetből.
Az első üzletet a 654. számú házban Auguszt Elek nyitotta meg. 1880 után az Attila körút 15. szám alá költöztek ( ma 2. szám), de ezt a cukrászdát már fia, József vezette. Kevesen tudják, hogy Auguszt Józsefet cukrászművészetéért a milleniumi kiállításon közreműködők éremmel tüntették ki. 1902-ben az üzlet továbbköltözött az Attila úton, majd végül 1907-ben a cukrászda a Krisztina tér 1. szám alatt kápráztatta el finom süteményeivel a vendégeket.
Auguszt Józsefet a 1931-ben a budapesti cukrászművészeti kiállításon aranyéremmel tüntették ki. Nyári fióküzletük, az Auguszt Pavilon 1915 és 1943 között a mai Hűvösvölgyi út 36. szám alatt ( akkor Hidegkúti út 22.) fogadta az arra kiránduló édesszájú látogatókat. Ezt a nyári pavilont Auguszt József sógora, Nemes Mihály festő, Mátyás király életéből vett jeleneteit bemutató alkotásai díszítették.
A második világháborúban a Krisztina téri üzlet elpusztult, de az alapító unokája, Auguszt Elemér 1947-ben újra megnyitotta. Ez lett később a Déryné cukrászda. 1957-ben Auguszt Elemérné a Fény utca 8. szám alatt nyitott új cukrászdát, amelyet ma az alapító dédunokája, Auguszt József üzemeltet.
Auguszt József testvére, Olga és lányai a rendszerváltás után a Kossuth Lajos utcában, majd később a Farkasréten és a közelmúltban a Nemzeti Múzeum kertjében nyitottak cukrászdákat.
Auguszt József egy 2001-ben megjelentetett interjúban azt nyilatkozta, hogy az Auguszt cukrászda igazi fénykorát, nagyapja, Auguszt József idejében élte. A Krisztina téri "budai zserbó" gyönyörűen volt berendezve régi bútorokkal, műkincsekkel, hatalmas tükrökkel és nagyon nagy híre volt.
Olyan hírességek voltak törzsvendégei mint például Márai Sándor vagy Auguszta főhercegnő. Auguszt József az említett interjúban azt is megemlíti, hogy nagyapja hozta be Magyraországra párizsi útjáról az édes teasütemény-gyártás módszerét és ő terjesztette el az édes teasüteményeket az országban.
A híres nagypapa eredetileg szobrász akart lenni, ezt azonban édesanyja nem engedte, így a cukrászművészetben élte ki ebbéli hajlamait. A marcipánból és tragantból - korabeli cukrászati alapanyag- számtalan figurát készített, ezek közül a milleniumi kiállításra megformázott Szent László-legenda évtizedeken keresztül a Krisztina-téri üzlet kirakatában volt.
Ma, ezen a fáradt június végi napon, a nyár közepe felé közeledve három képpár által mutatjuk be kedves olvasóinknak az emberi élet mulandóságát és az ember által teremtett értékek, alkotások mozdulatlanságát. Mert míg az emberi élet törékeny, történelmi távlatokból illékonynak, egy pillanatnak tekinthető hamis tündöklés, addig az ugyanazon ember által megvalósított alkotás, értékteremtés - legyenek azok épületek, szobrok, festmények, versek, regények vagy tárcák - az örökkévalóságnak készülnek.
"Nagy volt a nyüzsgés tegnap a Hiltonban rendezett fogadáson... A díszvendég persze a világsztár volt: Tony Curtis, aki ezúttal Michelle-t egészen fiatal és kimondottan gyönyörű barátnőjét, meg hat gyermekének egyikét, a színésznő Kellyt is magával hozta." - írták 1988. júniusában az Esti Hírlap hasábjain, a hollywoodi színészlegenda hazalátogatásának alkalmával, aki őszintén vallotta magáénak ősei magyar-zsidó gyökereit. Ekkor mesélte el, hogy a magyar nyelvet gyermekkorában valami varázslatnak, mély titkok hordozójának hitte, amit csak az ő szorosabb környezete, szülei és testvérei ismertek. A 100 éve született színészlegendára emlékezünk.
Ady budai dorbézolásai alatt a krisztinavárosi Philadelphiába vagy az Alkotás úti Délivasút Kávéházba járt. Előbbibe barátja, Szabó Dezső invitálására jött, s a költő meg is szerette a Horváth-kert melletti kávéházat. De más is kötötte ide, az I. kerülethez az egyik legnagyobb magyar költőt. Nézzék csak!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
