Mint ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum időszaki kiállítással tiszteleg Marastoni Jakab emléke előtt, aki a XIX. századi hazai festészeti oktatás meghatározó alakja volt. Az itáliai származású festőmestert József nádor hívta még 1834-ben Bécsből Pozsonyba, majd rá két évre már Pestre, ahol 1846-ban megalapította az Első Magyar Festészeti Akadémiát. Ez az intézmény a hazai festőművészképzés egyik fontos helyszíne volt, olyan tanítványokkal többek között, mint Lotz Károly, Zichy Mihály, illetve Szemlér Mihály.
Az olasz származású Giacomo Antonio Marastoni 1804. március 24-én született Velencében, s egészen fiatalon portréfestőként utazott Klagenfurtba, majd Bécsbe, végül pedig Pozsonyba és Pestre A dagerrotípia feltalálása után 1841 nyarán – mint „arcz- és fényképfestő” – fotóműtermet nyitott a mai Gresham-palota helyén álló négyszintes, Hild József tervei alapján épült Nákó-házban. Érdekes adalék, hogy ő készítette például az egyik legismertebb fényképet Kossuth Lajosról.
Marastoni Jakab a dagnerrotypista, kinek jelesen talált, arczképe szinte látható ez évi műkiállításunkban, véleményünk szerinte nemben a legszebb festménnyel ékesité azt, és e festmény az „anyai ápolás”
– jelent meg a tudósítás a Nemzeti Újság, 1844. augusztus 31-i számában.
.jpg)
1846-ban alapította meg saját vagyonából az Első Magyar Festészeti Akadémiát Weisz Bernát-házában, az egykori Nagy-Híd utca, ma Deák Ferenc utca 21-. számú ház harmadik emeletén, amiről egy emléktábla is tanúskodik a aház falán. A festőakadémia – egy kisebb „forradalmi” megszakítással – az alapító haláláig, 1860-ig működött. Itt tanult többek között Lotz Károly és Zichy Mihály, Újházy Ferenc, Jakobey Károly, Grósz Béla, Klimkovics Ferenc, vagy éppen Petőfi Sándor unokatestvére, Orlai Petrics Soma, valamint két fia Antal és József is.
1854-ben a Johannes Brahms-szal is kapcsolatban állt Kecskeméti Józsi népszerű prímás, zeneszerző a festészeti akadémiának írt zongorára egy csárdást, amelynek kottája a kiállításon is látható. Az intézményt Gyámolító Társulat még táncvigalmakat is rendezett az iskola támogatására. A Bartók Táncegyüttes táncos párja a csárdás hangfelvételére mutatja be a táncot, amelyet azután az est zárásaként a közönségnek is megtanítanak.
– írják a beharangozóban.
.jpg)
A tematikus nap programja az alábbiak szerint alakul:
11.00-12.30 – dr. Farbaky Péter, Molnárné Aczél Eszter és Radványi Orsolya kurátori tárlatvezetése a kiállításban
14.00-15.30 – Csorba László DSc főigazgató, történész professzor szubjektív tárlatvezetése a kiállításban
16.00-17.30 – Reformkori divat Giacomo Marastoni képein: M. Aczél Eszter művészettörténész, a kiállítás egyik kurátora és dr. Szatmári Judit Anna divattörténész, muzeológus párbeszédes tárlatvezetése a nők helyzetéről a reformkorban, valamint művészetről, és a korszak divatjáról és öltözködéskultúrájáról.
14.00-18.00 – kreatív gyerekfoglalkozás és Szemezz velem! című felfedező játék a kiállításban
18.00-19.00 – A Bartók Táncegyüttes két tagjának (Krajcsirik Zsófia és Sisa Richárd) párostánc bemutatója Kecskeméti Józsinak a Festészeti Akadémia számára 1854-ben írt csárdása zenéjére (Mikulik Márton zongoraművész hangfelvételére), az együttes vezetője Teszáry Miklós. A bemutató után a csárdástánc tanítása a közönségnek (Helyszín: Barokk csarnok)
– olvashatjuk a Facebook-eseményben.
A program ára: 1000 Ft és itt lehet jegyet vásárolni! (Általános belépőt nem szükséges hozzá venni.)
