Telt házas Szőcs Géza-emlékest volt a Várban
A magyar kultúra napja alkalmából telt ház előtt idézték meg a két éve elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi magyar író, költő életművét. A január 23-án, hétfőn 18 órakor kezdődő kulturális rendezvénynek - a Versünnep Irodalmi Szalon keretein belül - a Budavári Palotanegyedben található Oroszlános Udvarból nyíló Szent István Kávéház adott otthont.
A korábban már általunk is beharangozott irodalmi esten a marosvásárhelyi születésű Farkas Wellmann Endrével, József Attila-díjas erdélyi magyar költővel Kolti Helga színésznő, a Versünnep Alapítvány elnöke beszélgetett a Budavári Palotanegyedben található Szent István Kávéházban. A költő nem csupán Szőcs Géza költészetének legnagyobb ismerője, aki már egyetemi diplomadolgozatát is Szőcs költészetéről írta, de 2009-ben Amikor fordul az ezred címmel közös kötetet jegyzett Szőccsel, kapcsolatuk bensőséges és baráti volt.
A hétfő esti rendezvényen Szőcs Géza számos verse elhangzott, amelyekhez az egykori jó barát, tanítvány, szerzőtárs személyes bevezetői rengeteg adalékkal szolgáltak, s színezték tovább az egyébként is színes életművét. És igazából az tette izgalmassá az egész beszélgetést, hogy Szőcs egyik egykori bizalmasa, gondolkodásának és érzéseinek talán legnagyobb ismerője vezette el a hallgatóságot a két éve elhunyt költő szívéhez és elméjéhez. A beszélgetésből megtudhattuk, hogy mi köze volt Szőcsnek a napokban elhunyt Tamás Gáspár Miklóshoz vagy Cseh Tamáshoz; ki volt az a személy közvetlen környezetében, aki jelentéseket készített róla a román titkosrendőrségnek és maga a költő hogyan viszonyult ehhez, amikor ez tudomására jutott; milyen távlati tervei voltak közvetlenül a koronavírus miatt bekövetkezett halála előtt; de azt is megtudtuk, hogy miben hitt a költő, hogy meddig fog élni.
A versek, a személyes történetek, élmények hallatán a hallgatóságban is megerősítést nyerhettek Kiss László 1988-ban, a Harmadkor hasábjaira írt, Szőcs Géza kötetéhez című recenziójának méltató szavai, miszerint:
A szó Szőcs Géza verseiben újra elemi érintés. Költészete restauráció, a nyelv visszahelyezése eredeti funkciójába, a nyelvnek ismét eredeti módon való használata. Versei, mint a mágikus igék, helyreállítják a világ megbomlott egységét, eredendő harmóniáját. Megszüntetik az eluralkodott káoszt, anarchiát, melynek hű tükrözője a nyelv is.
Az irodalmi estet végül Farkas Wellmann Endre barátja, mestere és költőtársa halálára írt, megható verse zárta.
A fentebb felsorolt kérdésekre a választ hamarosan megtudhatjuk a rendezvényen készült videóból, amelyet a Versünnep Alapítvány publikál majd.
Gerardo di Sagredo, Gerardus, vagy ahogyan a magyarok ismerik Gellért püspök 980. április 23-án született Velencében. A hazánkba téríteni érkező bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére július 26-án szentté avatott katolikus püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben I. kerületi – városrész pedig régóta a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban számos legenda is született.
Teleki Pál, az elismert földrajztudós, cserkészvezető és nem mellesleg kétszer megválasztott magyar miniszterelnök ezer szállal kötődött a Budai Várhoz. Noha az egykori kormányfő otthona Pesten, a Harmincad utca és a mai József nádor tér sarkán álló Teleki-palotában volt, mégis a sokak által azóta is vitatott tragikus öngyilkossága ide, a Sándor-palotához köti az elveihez körömszakadtáig és haláláig ragaszkodó tudós-politikust. Történelmi megítélése ma sem egységes, de az biztos, hogy jelentős alakja, fontos szereplője volt a XX. századi magyar politikának.
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
