
Telt házas Szőcs Géza-emlékest volt a Várban
A magyar kultúra napja alkalmából telt ház előtt idézték meg a két éve elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi magyar író, költő életművét. A január 23-án, hétfőn 18 órakor kezdődő kulturális rendezvénynek - a Versünnep Irodalmi Szalon keretein belül - a Budavári Palotanegyedben található Oroszlános Udvarból nyíló Szent István Kávéház adott otthont.
A korábban már általunk is beharangozott irodalmi esten a marosvásárhelyi születésű Farkas Wellmann Endrével, József Attila-díjas erdélyi magyar költővel Kolti Helga színésznő, a Versünnep Alapítvány elnöke beszélgetett a Budavári Palotanegyedben található Szent István Kávéházban. A költő nem csupán Szőcs Géza költészetének legnagyobb ismerője, aki már egyetemi diplomadolgozatát is Szőcs költészetéről írta, de 2009-ben Amikor fordul az ezred címmel közös kötetet jegyzett Szőccsel, kapcsolatuk bensőséges és baráti volt.

A hétfő esti rendezvényen Szőcs Géza számos verse elhangzott, amelyekhez az egykori jó barát, tanítvány, szerzőtárs személyes bevezetői rengeteg adalékkal szolgáltak, s színezték tovább az egyébként is színes életművét. És igazából az tette izgalmassá az egész beszélgetést, hogy Szőcs egyik egykori bizalmasa, gondolkodásának és érzéseinek talán legnagyobb ismerője vezette el a hallgatóságot a két éve elhunyt költő szívéhez és elméjéhez. A beszélgetésből megtudhattuk, hogy mi köze volt Szőcsnek a napokban elhunyt Tamás Gáspár Miklóshoz vagy Cseh Tamáshoz; ki volt az a személy közvetlen környezetében, aki jelentéseket készített róla a román titkosrendőrségnek és maga a költő hogyan viszonyult ehhez, amikor ez tudomására jutott; milyen távlati tervei voltak közvetlenül a koronavírus miatt bekövetkezett halála előtt; de azt is megtudtuk, hogy miben hitt a költő, hogy meddig fog élni.

A versek, a személyes történetek, élmények hallatán a hallgatóságban is megerősítést nyerhettek Kiss László 1988-ban, a Harmadkor hasábjaira írt, Szőcs Géza kötetéhez című recenziójának méltató szavai, miszerint:
A szó Szőcs Géza verseiben újra elemi érintés. Költészete restauráció, a nyelv visszahelyezése eredeti funkciójába, a nyelvnek ismét eredeti módon való használata. Versei, mint a mágikus igék, helyreállítják a világ megbomlott egységét, eredendő harmóniáját. Megszüntetik az eluralkodott káoszt, anarchiát, melynek hű tükrözője a nyelv is.
Az irodalmi estet végül Farkas Wellmann Endre barátja, mestere és költőtársa halálára írt, megható verse zárta.
A fentebb felsorolt kérdésekre a választ hamarosan megtudhatjuk a rendezvényen készült videóból, amelyet a Versünnep Alapítvány publikál majd.


Az éppen ma 1045 éve, 980. április 23-án Velencében született bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére szentté avatott püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben elsőkerületi – városrész pedig a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban több legenda is született.

A Budai Vár tövében, a Mikó utca-Logodi utca sarkán álló ház egykori lakója néhány lépésre lakott a krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templomtól. Bizonyára sokszor szemtanúja lehetett az ünnepi menetnek, amely ilyenkor indult meg a Roham utca felé, majd az Alagút utcán tért vissza. Az idén április 11-én éppen 125 éve született Márai Sándor alábbi verse több mint száz évvel ezelőtt, csupán 22 éves korában jelent meg a Kassai Naplóban.

Volt, aki a házsártos felesége elől menekült rendszerint a Hatvany-palotába és volt olyan, akinek az esküvőjét, de még a nászútját is Hatvany Lajos, a baráti körben csak Lacinak hívott báró állta. És persze rengetegen kaptak tőle rendszeres pénzjuttatásokat, pontosabban renumerációt ahogyan a fizetéskiegészítést akkoriban hívták, de volt olyan is, aki csak cipőt akart magának télire. Néhány önkényesen kiragadott példán keresztül mutatjuk be, hogy hogyan adakozott a valaha élt legnagyobb magyar mecénás.