Tartalmas őszi programra vágyik? Irány a Szent István-terem!
A Budavári Palota épületében az eredeti tervek alapján visszaállított századfordulós történelmi terem, a Szent István-terem megtekintése kiváló program lehet ősszel is. A Budavári Palota elsőként rekonstruált díszes termét alig két év alatt ma már közel százötvenezren látták.
Hauszmann Alajos (1847-1926) a magyar iparosmesterek színe-javát bízta meg a századforduló egyik remekművének kivitelezésével. Mai felületes világunkban szinte felfoghatatlan, de legalábbis elképzelhetetlen, hogy az egykori tehetséges művész-mesteremberek, nevezetesen Strobl Alajos (1856-1926), Thék Endre (1842-1919), Zsolnay Vilmos (1828-1900), valamint Jungfer Gyula (1841-1908) milyen minőségű és mennyiségű munkát tettek bele a lenyűgöző enteriőr kialakításába.
Strobl Alajos mintázta a teremben található Szent István mellszobrot. Thék Endre ferencvárosi bútorasztalos mesternek, a magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtőjének köszönhettük a Szent István-terem rendkívül aprólékos és látványos famunkáit. A pécsi porcelánmanufaktúra alapítójának, a gyártulajdonos Zsolnay Vilmosnak köszönhetjük a monumentális pirogránit kandallót, amely központi elemként magasztosan és méltóságteljesen uralja a pompás teret. Jungfer Gyula műlakatos vasművesnek a nevéhez pedig a csodálatos kovácsoltvas munkák fűződnek.
A megvásárolt jeggyel az állandó kiállítás mellett Havadtőy Sámuel Nyugati bejárat című installációja is megtekinthető. A Szent István-terem előtt felállított komplex, a kiállításra született installáció tíz kapun jeleníti meg Szent István Szent Imréhez írt intelmeinek legfontosabbjait.
A kiállításra az alábbi linkén lehet regisztrálni:
https://szentistvanterem.hu/hu/jegyinformacio
Az éppen ma 1045 éve, 980. április 23-án Velencében született bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére szentté avatott püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben elsőkerületi – városrész pedig a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban több legenda is született.
A Budai Vár tövében, a Mikó utca-Logodi utca sarkán álló ház egykori lakója néhány lépésre lakott a krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templomtól. Bizonyára sokszor szemtanúja lehetett az ünnepi menetnek, amely ilyenkor indult meg a Roham utca felé, majd az Alagút utcán tért vissza. Az idén április 11-én éppen 125 éve született Márai Sándor alábbi verse több mint száz évvel ezelőtt, csupán 22 éves korában jelent meg a Kassai Naplóban.
Volt, aki a házsártos felesége elől menekült rendszerint a Hatvany-palotába és volt olyan, akinek az esküvőjét, de még a nászútját is Hatvany Lajos, a baráti körben csak Lacinak hívott báró állta. És persze rengetegen kaptak tőle rendszeres pénzjuttatásokat, pontosabban renumerációt ahogyan a fizetéskiegészítést akkoriban hívták, de volt olyan is, aki csak cipőt akart magának télire. Néhány önkényesen kiragadott példán keresztül mutatjuk be, hogy hogyan adakozott a valaha élt legnagyobb magyar mecénás.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
