A legmagyarabb Habsburgról nyílt kiállítás a Várkert Bazárban

A legmagyarabb Habsburgról nyílt kiállítás a Várkert Bazárban

A szeptember 26-án megnyitott tárlaton József nádor (1796–1847) több mint fél évszázadig tartó magyarországi kormányzását és a hozzá kötődő helyszíneket ismerhetik meg a Várkert Bazárba látogatók.

Az eredetileg az itáliai Firenzében II. Lipót király (1790-1792) fiaként született fiú Habsburg-Lotharingiai József Antal főhercegként látta meg a napvilágot 1776-ban. A nádori tisztséget bátyjának, I. Ferenc királynak (1804-1835) köszönhette, aki a nádori tisztségbe választatta meg az akkor 20 éves testvéröccsét.

A kiállításon elhelyezett mintegy 10 darab installáció összesen 20 tablófelületen keresztül mutatja be „a legmagyarabb Habsburg” életének legfontosabb mérföldköveit, dicsőséges életútját. Míg a tablók egyik oldalán Kárász Karolinának, a Várkapitányság fotográfusának fotói láthatók, addig a másik oldalon a korabeli metszeteken keresztül követhetjük nyomon a legendás nádor pályájának legjelentősebb helyszíneit.

Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, József nádor ükunokája, aki elmondta, hogy ükapja

Szívvel-lélekkel magyarnak vallotta magát, büszke volt arra, hogy ereiben Árpád vezér vére csörgedezik, hiszen a Habsburgok őse III. Béla egyik lányát vette feleségül
A legmagyarabb Habsburg ükunokája beszél a megnyitón (Fotó: Várkapitányság)

A nádor nevéhez számtalan fejlesztés kötődik, amely szebbé varázsolta az egykori Pest-Budát. Nemcsak a gyönyörű margitszigeti parkok, a budavári kertek, a Ludovika, a Nemzeti Múzeum vagy a pesti korzó, de számos más fejlesztésnek is ő volt a motorja. Nyilván az sem véletlen, hogy a margitszigeti strandot Palatinusnak (magyarul nádor) nevezték el.

Elismertségét jól mutatja, hogy temetése alkalmából Kossuth Lajos a forradalom kirobbanása előtt egy évvel az alábbiakat írta róla:

És Ő, az agg Nádor míg testben a sír felé hanyatlott, lélekben, érzelemben az ifjadó nemzettel lépést tartva együtt ifjadott. Élete alkonyába a nemzet újjászületésének napkölte vegyült.

Akit érdekel a magyar történelem, illetve a főváros múltja, annak mindenképpen érdemes ellátogatnia a Várkert Bazárba és megtekinteni az egykor élt nádor életútját bemutató kiállítást!

Éppen ezen a napon avatták szentté Gellért püspököt
Éppen ezen a napon avatták szentté Gellért püspököt

Gerardo di Sagredo, Gerardus, vagy ahogyan a magyarok ismerik Gellért püspök 980. április 23-án született Velencében. A hazánkba téríteni érkező bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére július 26-án szentté avatott katolikus püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben I. kerületi – városrész pedig régóta a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban számos legenda is született.

1920-ban ezen a napon alakította meg Teleki Pál az első kormányát
1920-ban ezen a napon alakította meg Teleki Pál az első kormányát

Teleki Pál, az elismert földrajztudós, cserkészvezető és nem mellesleg kétszer megválasztott magyar miniszterelnök ezer szállal kötődött a Budai Várhoz. Noha az egykori kormányfő otthona Pesten, a Harmincad utca és a mai József nádor tér sarkán álló Teleki-palotában volt, mégis a sokak által azóta is vitatott tragikus öngyilkossága ide, a Sándor-palotához köti az elveihez körömszakadtáig és haláláig ragaszkodó tudós-politikust. Történelmi megítélése ma sem egységes, de az biztos, hogy jelentős alakja, fontos szereplője volt a XX. századi magyar politikának.

Mozgóképen: 100 éve nyitották meg a Királyi Várkertet a nagyközönség számára
Mozgóképen: 100 éve nyitották meg a Királyi Várkertet a nagyközönség számára

Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.