A legmagyarabb Habsburgról nyílt kiállítás a Várkert Bazárban
A szeptember 26-án megnyitott tárlaton József nádor (1796–1847) több mint fél évszázadig tartó magyarországi kormányzását és a hozzá kötődő helyszíneket ismerhetik meg a Várkert Bazárba látogatók.
Az eredetileg az itáliai Firenzében II. Lipót király (1790-1792) fiaként született fiú Habsburg-Lotharingiai József Antal főhercegként látta meg a napvilágot 1776-ban. A nádori tisztséget bátyjának, I. Ferenc királynak (1804-1835) köszönhette, aki a nádori tisztségbe választatta meg az akkor 20 éves testvéröccsét.
A kiállításon elhelyezett mintegy 10 darab installáció összesen 20 tablófelületen keresztül mutatja be „a legmagyarabb Habsburg” életének legfontosabb mérföldköveit, dicsőséges életútját. Míg a tablók egyik oldalán Kárász Karolinának, a Várkapitányság fotográfusának fotói láthatók, addig a másik oldalon a korabeli metszeteken keresztül követhetjük nyomon a legendás nádor pályájának legjelentősebb helyszíneit.
Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, József nádor ükunokája, aki elmondta, hogy ükapja
Szívvel-lélekkel magyarnak vallotta magát, büszke volt arra, hogy ereiben Árpád vezér vére csörgedezik, hiszen a Habsburgok őse III. Béla egyik lányát vette feleségül
A nádor nevéhez számtalan fejlesztés kötődik, amely szebbé varázsolta az egykori Pest-Budát. Nemcsak a gyönyörű margitszigeti parkok, a budavári kertek, a Ludovika, a Nemzeti Múzeum vagy a pesti korzó, de számos más fejlesztésnek is ő volt a motorja. Nyilván az sem véletlen, hogy a margitszigeti strandot Palatinusnak (magyarul nádor) nevezték el.
Elismertségét jól mutatja, hogy temetése alkalmából Kossuth Lajos a forradalom kirobbanása előtt egy évvel az alábbiakat írta róla:
És Ő, az agg Nádor míg testben a sír felé hanyatlott, lélekben, érzelemben az ifjadó nemzettel lépést tartva együtt ifjadott. Élete alkonyába a nemzet újjászületésének napkölte vegyült.
Akit érdekel a magyar történelem, illetve a főváros múltja, annak mindenképpen érdemes ellátogatnia a Várkert Bazárba és megtekinteni az egykor élt nádor életútját bemutató kiállítást!
Az éppen ma 1045 éve, 980. április 23-án Velencében született bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére szentté avatott püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben elsőkerületi – városrész pedig a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban több legenda is született.
A Budai Vár tövében, a Mikó utca-Logodi utca sarkán álló ház egykori lakója néhány lépésre lakott a krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templomtól. Bizonyára sokszor szemtanúja lehetett az ünnepi menetnek, amely ilyenkor indult meg a Roham utca felé, majd az Alagút utcán tért vissza. Az idén április 11-én éppen 125 éve született Márai Sándor alábbi verse több mint száz évvel ezelőtt, csupán 22 éves korában jelent meg a Kassai Naplóban.
Volt, aki a házsártos felesége elől menekült rendszerint a Hatvany-palotába és volt olyan, akinek az esküvőjét, de még a nászútját is Hatvany Lajos, a baráti körben csak Lacinak hívott báró állta. És persze rengetegen kaptak tőle rendszeres pénzjuttatásokat, pontosabban renumerációt ahogyan a fizetéskiegészítést akkoriban hívták, de volt olyan is, aki csak cipőt akart magának télire. Néhány önkényesen kiragadott példán keresztül mutatjuk be, hogy hogyan adakozott a valaha élt legnagyobb magyar mecénás.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
