125 éve ejtettek halálos sebet a magyarok kedvenc királynéján, Sisin

125 éve ejtettek halálos sebet a magyarok kedvenc királynéján, Sisin

Mi történt pontosan 1898. szeptember 10-én Genfben. Ki volt az a Luigi Lucheni és mi volt a célja?

A 125 évvel ezelőtti politikai indíttatású orvgyilkosságnak a mai napig a XX. századi magyar történetírás egyik legkiemelkedőbb professzorának, Niederhauser Emilnek (1923-2010) 1985-ben a Helikon Kiadónál Merénylet Erzsébet királyné ellen címmel megjelent könyve a legértékesebb forrása. Az idén 100 éve Pozsonyban született tudóstanár olyan részletességgel dolgozta fel a merényletet, amely minden lehetséges kérdésünkre választ adhat. Niederhauser Emil könyvéből kiderül, hogy Erzsébet-királyné (1837-1898) 1898. szeptember 9-én utazott a svájci Genf városába teljes inkognitóban, ahol másnap a Grand Hotel Beau Rivage szállóból a Genfi-tó partján lévő hajóállomásra indult.  

A párizsi munkásnő törvénytelen gyermekeként született, némi katonai múlttal rendelkező, a társadalom perifériáján alkalmi munkákból tengődő anarchista, Luigi Lucheni (1873-1910) nem tudni, hogy honnan értesülhetett Erzsébet királyné genfi jelenlétéről, azonban az biztos, hogy már azzal a szándékkal várakozott a patinás szálloda előtt, hogy lecsapjon gyanútlan áldozatára. Az indítéka meglehetősen zavaros, későbbi vallomásának lényege, hogy a később ugyancsak anarchisták által meggyilkolt I. Umbertó olasz király (1844-1900) Milánóban vérbe fojtott egy a magas élelmiszerárak miatt kirobbant munkásfelkelést, a nyolcvan halálos áldozattal járó megtorlás miatt Lucheni bosszút esküdött az uralkodó ellen, azonban arra már nem volt elegendő pénze, hogy Olaszországba utazzon.

Ezért megelégedett azzal, hogy valamelyik uralkodócsalád tagjával végezzen, egy kis kitérő után így esett a választása az éppen Genfben tartózkodó Erzsébetre.

Tehát megérkezésük másnapján, 1898. szeptember 10-én a királyné és udvarhölgye, Sztáray Irma (1863-1940) grófnő éppen a Genfi-tó partján található hajóállomásra sétált a gesztenyefáktól árnyékos Quiai du Mont-Blanc sétányon. Territetbe terveztek hajókirándulást az állomásról induló sétahajón. 13 óra 35 perckor azonban az olasz anarchista, Luigi Lucheni (1873-1910) rablásnak színlelve a gyilkosságot fellökte a királynét és a jobboldali kabátujjában elrejtett, előzetesen gondosan kihegyezett reszelővel szívtájékon szúrta a gyanútlan királynét. A szorosra húzott, így az ereket elszorító fűző miatt a királyné és kísérete néhány percig nem is észlelte a sebesülést és a helyzet komolyságát, így a királyné az „affér” után saját lábán sétált el a sétahajóig.

Korabeli sajtóillusztráció a merényletről
Erzsébet és a magyar királyné udvarhölgye abban a hitben voltak, hogy a járókelők által szinte azonnal feltartoztatott és rendőrségnek átadott „rabló” csupán a királyné óráját akarta ellopni, de nem tett kárt a királyné egészségében. Azonban a fedélzetre érve Sisi rosszul lett, a fűző meglazítása után pedig felgyorsultak az események. Erzsébet királyné udvarhölgyéhez intézett kétségbe esett kérdése még magyarul hangzott el: „Mi történik velem?” A szállodai lakosztályba hordágyon visszaszállított, eszméletét vesztő királyné ellátására kirendelt orvosoknak sajnos már csak az a feladat jutott, hogy megállapítsák a halál beálltát.

Gyilkosa, a később életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt Lucheni haláláig büszke volt tettére, Igaz, több mint tíz évnyi raboskodás után végül felakasztotta magát cellájában. Erzsébet holttestét különvonat szállította Bécsbe, temetésére szeptember 17-én került sor a kapucinusok templomának császári kriptájában helyezték végső nyugalomba.

Az üvegfestés császára, Róth Miksa
Az üvegfestés császára, Róth Miksa

1944-ben éppen ezen a napon, június 14-én hunyt el Róth Miksa, a világhírű magyar üvegfestőművész, akinek munkássága nem csak a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, a szabadkai városházán, vagy a hágai palotában, norvég templomokban, a mexikói Guadalajarában vagy az Egyesült Államok különböző városaiban, de a Várnegyedben, illetve a a Budavári Palotában,is nyomot hagyott.

Különleges időutazásra hívja a Múzeumok Éjszakájának résztvevőit a BTM Vármúzeum
Különleges időutazásra hívja a Múzeumok Éjszakájának résztvevőit a BTM Vármúzeum

A Múzeumok Éjszakáját 2002 óta rendezik meg Magyarországon is, s hagyományosan a Szent Iván éjjeléhez legközelebb eső szombati napon tartják. A rendezvény előnye, hogy egyetlen karszalag megvásárlásával minden programra jogosultak vagyunk, többek között a BTM Vármúzeum eseményeire is, ahol különleges előadások, koncertek, tárlatvezetések várják majd a múlt, illetve a múzeumok szerelmeseit este hat és éjjel kettő óra között.

Ezen a napon született a magyar tudományos földrajz megalapítója, Hunfalvy János
Ezen a napon született a magyar tudományos földrajz megalapítója, Hunfalvy János

Az 1820. június 9-én, tehát éppen ma 205 éve született Hunfalvy János itt élt a Várdombon a még életében róla elnevezett utcában. És nem is akármilyen házban, hanem a kerület egyik legszebb szecessziós villájában, a Hunfalvy-villában vagy más néven Ulpius-házban. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.