Éppen ma 180 éve született az egyik legnagyobb magyar festő, Szinyei Merse Pál
A magyar képzőművészet, a századfordulós magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának, Szinyei Merse Pálnak a 180. születésnapját ünnepeljük.
„Most kikiáltom, élni, élni szép” – Kosztolányi versével köszöntjük a napfényes júliust
Ilyenkor július elsején, a nyár kellős közepén újra a tenger finoman ölelő hűsítő hullámaiba vagy a balatoni strandok zsibongó moraja felé vágyakozunk, s ha a vágyunk valóra válik, mindennél jobban érezzük, hogy az élet minden nehézség ellenére mégiscsak szép. Ezt üzeni Kosztolányi Dezső Jó az élet című verse is, amit 1913. júliusában írt.
„Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz…” – Radnóti versével köszöntjük a júniust
Ilyenkor nyár elején, amikor a hosszú tél, s a tavasz szokásosnál is lassabb ébredése után újra a balatoni strandok zsibongó moraja felé vágyakozunk; de még június legelső napján, a budai parkokban madárdal kíséretében csiklandozza arcunkat az ágak között átszűrődő, bújócskázó napsugár pupillánkba hatoló, tündöklő fénye; ilyenkor ébred meg az ember lelkében az érzés, hogy az élet minden nehézség, csalódás és igazságtalanság ellenére mégiscsak szép. Ezt üzeni Radnóti éppen 85 évvel ezelőtt született, 1940 nyarát megidéző költeménye.
Így írt az augusztusi reggelről még ifjú költőként, Kosztolányi Dezső
A századforduló utáni modern magyar irodalom kibontakozásának egyik mérföldkövének tekinthetjük Kosztolányi Dezső 1907-ben megjelent első verseskötetét, melyet Négy fal között címmel adtott ki 1907-ben a Pallas Részvénytársaság Nyomdája Budapesten. A százharminchárom költeményt tartalmazó kötetben a még szemtelenül fiatal, alig 22 éves költő ifjonti útkeresésének és sokszínű kísérletezéseinek lehetünk tanúi. A Négyesy-féle szemináriumokon a modern irodalommal felvértezett poéta korai kötetében szereplő Pasztellek alcím alatt szereplő költemények a hangulati líra remekművei. A Déri Múzeum tulajdonában álló fénykép is akkoriban, talán egy évvel később, 1908-ban készült róla.
„Emlékszel még az augusztusi égbolt. Tüzeire?” – írja Tóth Árpád Augusztusi ég alatt című versében
Tóth Árpád itt élt a Várban az egykor Werbőczyről elnevezett, napjainkban Táncsics Mihály nevét viselő utca 13. számú házában feleségével, Lichtmann Annával (1895-1967) és kislányukkal, Tóth Eszterrel (1920-2001) 1917-től egészen haláláig. Nem véletlen, hogy a Várnegyed délnyugati oldalán elhelyezkedő sétány róla kapta a nevét.