„Nem élt belőle több és most sem él…” – ezen a napon született Kosztolányi Dezső

1885. március 29-én született a délvidéki Szabadka városában Kosztolányi Dezső (1885-1936), aki néhány év pesti élet után költözött át a Duna jobb partjára, Budára.
„Mind búsan elmerengve járunk, szivünk sok emléktől nehéz” – így várta a tavaszt Kosztolányi

A mai időjárás már a atavaszt idézte elénk, s eszünkbe jutottak Kosztolányi Dezső csodaszép tavaszváró versei, íme!
„A Vár Budapest ékszerdoboza, mi pedig szeretnénk megmutatni a kincseit” – interjú Csapó Csaba történésszel

Dr. Csapó Csaba történész számos tematikus séta ötletgazdája és vezetője, feketeöves sétavezető. Ennek a hivatásnak az egyik legismertebb, leghitelesebb és legnépszerűbb képviselője, aki közel tíz éve mutatja meg a történelem, az építészet, az irodalom, a művészetek és a kultúra iránt fogékony magyar embereknek Magyarország kincseit. A NagyonVár tematikus séták tervezésekor kézenfekvő volt, hogy őt, mint céhbelit keressük meg szakmai partnerként.
„Ulpius Évától Esti Kornélig” – szeptemberben ismét tematikus séta a Várnegyedben!

Szerkesztőségünk Csapó Csaba történésszel közösen kalauzolja majd végig a programra jelentkezőket az Ulpius-háztól indulva a budavári polgárvároson át egészen a legendás krisztinavárosi irodalmi kávéházakig. Akik velünk tartanak, azok többek között megtudhatják, hogy kik voltak a valóságban az Ulpius-testvérek, ki állta Tóth Árpád esküvői számláját, hol élt a magyar irodalom legnagyobb mecénása, miért vált Török Sophie és Babits Ildikó halálos ellenséggé, mit gondolt Márai a szétbombázott Mikó utcai lakása láttán, hol állt valaha a Kosztolányi-ház, kiknek volt a múzsája Kozmutza Flóra, s kik voltak a Philadelphia Kávéház törzsvendégei. Tarts velünk szeptember 14-én, vasárnap a délelőtti vagy délutáni sétánkon, mi pedig garantáljuk, hogy egy izgalmas és tartalmas budavári séta élményével gazdagodsz majd!
„Az erkély már hallgat árván, zeng a kertből édes ének…” – így írt Kosztolányi a kánikuláról

Augusztus elején még tombol a nyár, s noha július a legmelegebb hónap, mégis sokszor az aratás hónapjára esnek a legmelegebb napok a nyáron. A szinte minden nyelvben ismert és élő kánikula szó a latin kiskutya (canicula) kifejezésből ered, amely egyszerre jelentette a Nagy Kutya (Canis Maior) csillagkép legfényesebben ragyogó csillagát, a Szíriuszt, valamint a nyári hőséget, amely az ókori Rómában jellemzően a nevezett csillagkép jegyében köszöntött be.