Egy XX. századi passió, avagy a budaörsi svábok szenvedéstörténete: filmvetítés és beszélgetés a Budai Várban
Az elsősorban szőlő- és bortermelésből élő budaörsi svábok a két világháború között évről évre Európa-szerte híressé vált szabadtéri passiójátékokat adtak elő a Kő-hegyen. A közönség egy része a Kálvária dombra vezető keresztutat végig járva közelítette meg az ünnepi előadást. Akkor még nem sejthették, hogy néhány év múlva egy olyan szenvedéstörténetet élnek át, amely a XX. századi diktatúrák embertelenségének egyik iskolapéldája lesz. A rákosista ötvenes években még a kálváriát is lerombolták, mintegy letörölve a valaha itt élt, majd kitelepített svábok emlékét a dombról. De mindhiába: cikkünkkel és a rendezvénnyel rájuk emlékezünk.
Egy kétségbeesett túlélési kísérlet, amelyben civilek ezrei haltak meg
1944. december 26-án zárult be az szovjetek ostromgyűrűje Budapest körül. Innentől kezdve 51 napon át tartott Budapest ostroma. Az irtózatos pusztítás városunk testén beforratlan seb maradt. Az orosz megszállóktól rettegő lakosság egy része úgy döntött, hogy a Budán, illetve a Várban ragadt német és magyar katonákat követve megpróbál kijutni a kelepcéből. Az alábbi cikk azokról az ártatlan áldozatokról szól, akik ezt az utat választották. Emlékezzünk rájuk kegyelettel!
A gyűrű bezárult – 80 éve kezdődött Budapest ostroma
Éppen 80 évvel ezelőtt, 1944. december 26-án zárult be az szovjetek ostromgyűrűje Budapest körül. Innentől kezdve 51 napon keresztül – 1944. december 26. és 1945. február 13. között – tartott Budapest ostroma. Az irtózatos pusztítás egész Budapesten, de a Várnegyedben talán kiváltképp begyógyíthatatlan seb maradt.
Az éppen 115 éve született, gyermekmentő budavári lelkészre emlékezünk
Sztehlo Gábor áldozatos munkásságáról nem lehet elégszer írni és beszélni. Többezer gyermek életét próbálta szívvel-lélekkel, emberséggel boldogabbá tenni egy aljas és embertelen világban. De maradjunk csak a puszta tényeknél: gyermekek ezreit mentette meg. Oldalunkon már többször megemlékeztünk az evangélikus lelkész munkásságáról, de ahányszor csak alkalom adja, mindig meg fogjuk tenni, mert hisszük, hogy az igaz emberekre újra és újra emlékezni kell!
Szerb Antal 100 évet visszarepült képzeletben és ilyennek látta a Budai Várat
1938 -ban a Nyugatban jelent meg a Száz éves dolgok című sorozat, amelynek egyik része a Pest-Buda alcímet kapta, s amelyben Szerb Antal arról ábrándozott – visszaálmodva magát a reformkorba, egész pontosan 1838-ba – egy költő szemével, hogy milyen lesz Pest-Buda 100 év múlva, tehát 1938-ban.