Színes lesz a november a Magyar Nemzeti Galériában

Színes lesz a november a Magyar Nemzeti Galériában

Novemberben is sokszínű programkínálattal készül a Magyar Nemzeti Galéria: egy összművészeti előadássorozaton beköltözik a színház a múzeumba, a frissen nyílt TechnoCool-kiállításon menő kortárs témákkal ismerkedhetnek az érdeklődők, valamint a Barabás Miklós grafikai tárlathoz kapcsolódóan is több izgalmas tárlatvezetés közül válogathatnak. November közepétől egy különleges, Budapestet középpontba állító fotóválogatás is láthat lesz és ezúttal is elmaradhatatlan a hosszított esti nyitvatartású Múzeum+ program.

November 14-én kerül megrendezésre az év első Textúra előadása, amelynek során beköltözik a múzeum falai közé a színház, az irodalom, a zene és a táncművészet! A hazai kulturális élet innovatív képző- és előadó-művészeti produkciójának köszönhetően újra megelevenednek a Magyar Nemzeti Galéria állandó gyűjteményének festményei és szobrai. Az összművészeti sorozatot 2023-ban már nyolcadik alkalommal rendezik meg és a koncepció változatlan: a múzeum felkérésére egy-egy alkotásából inspirációt merítve kiemelkedő kortárs szerzők írtak szöveget, amelyeket nagyszerű színművészek tolmácsolnak, közvetlenül az ihlető műalkotások előtt.

A Textúrát ezúttal a nemzetközi hírű Éry Franciska rendezi, aki nemcsak a szövegek térbe helyezésére, hanem a zene, a tánc, a mozgás és a néző útjára is kiemelt hangsúlyt helyez. A formák, a karakterek és a témák egy-egy különleges jelenetet hívnak életre, amelyek révén új értelmezéssel, történettel és asszociációval gazdagodnak a képzőművészeti alkotások. Ráadásul a résztvevők ezúttal áthaladhatnak olyan területeken is, amik normál nyitvatartási időben zárva tartanak, valamint olyan épületrészekbe is bejuthatnak, ahová csak a múzeum dolgozói szoktak belépni. A kiválasztott műalkotások a középkori szárnyas oltároktól kezdve a 19. és 20. századi gyűjteményen át egészen a kortárs művekig terjednek, így adva komplex képet és élményt az érdeklődőknek a páratlan gyűjtemény darabjaiból.

Az alkotásokhoz társuló szövegek nem kevésbé sokszínűek: humor, szakralitás, hétköznapiság és tragédia váltja egymást a különböző jelenetekben. A teljesség igénye nélkül Ferenczy Károly „Kavicsot hajigáló fiúk” című festménye, a kisszebeni Keresztelő Szent János-főoltár és még Brauer Marcell világhírű Bauhaus-székei is középpontba kerülnek.

A Textúra előadások időpontjai: november 14., kedd, november 17., péntek, november 21., kedd, november 23., csütörtök, november 27., hétfő és november 28., kedd. Mindegyik előadás 19.00 órakor kezdődik.

Az október végén megnyílt „TechnoCool. Új irányok a kilencvenes évek magyar képzőművészetében (1989-2001)” című kiállítás az 1990-es évek képzőművészetét mutatja be a múzeum földszinti kiállítóterében. A sok szempontból rendhagyó válogatás és installáció számos meglepetést tartogat, ha éltünk a kilencvenes években, azért, ha nem, akkor pedig épp amiatt. Az 1990-es években indult művészgeneráció a rendszerváltozás utáni évtized gazdasági és kulturális nyitottságát felszabadító élményként élte meg. Ebben az elektronikus zenék forradalmasító szemlélete, a DJ-kultúra és a partik új látványvilága meghatározó inspirációt jelentett, ami a művek vizualitásában és az általuk felvetett kérdésekben is megjelent. A kiállítás több mint ötven alkotó művein keresztül a legkülönbözőbb médiumok, így a festészet, a fotó, a print, a videó és a számítógép-alapú művészet 1990-es évekbeli alakulását mutatja be.

A tárlathoz kapcsolódóan a Magyar Nemzeti Galéria több különleges tárlatvezetéssel is készül: november 10-én, pénteken délután egy Artist Talk keretében az érdeklődők megismerhetik Uray-Szépfalvi Ágnes festőművészt, akivel a tárlat szekcióiban sétálva nemcsak a saját, kiállított alkotásairól beszélget Koós Nikolett művészeti menedzser, hanem a kilencvenes években megélt élményeikről is.

November 17-én, pénteken délután pedig Petrányi Zsolt művészettörténésszel, a tárlat egyik kurátorával járhatják be érdeklődők az öt szekciót, amelynek során megismerhetik az 1990-es évek új lehetőségeit, az új technikákat és a műfajok sokszínűségét.

A „Barabás Miklós. A rajz mestere” című időszaki kiállításban a tizenkilencedik század meghatározó mesterének rajzaiból és akvarelljeiből láthat a közönség izgalmas válogatást, ráadásul rendhagyó módon még nagyítóval is megvizsgálhatják az érdeklődők az egyes képek részleteit. A mintegy százhuszonöt darabos válogatásban Hessky Orsolya, a tárlat egyik kurátora kalauzolja az érdeklődőket november 10-én, pénteken délután, aki többek között Barabás életútjáról, a korszak közéleti személyiségeiről és az akkor még csak épülő főváros rejtelmeiről is mesél.

November 11-én, szombaton délelőtt a gyermekeket várja a múzeum egy-egy játékos tárlatvezetésre, november 18-án délután pedig Bellák Gábor művészettörténész tart előadást Barabásról és Petőfiről a felnőtt korosztálynak. A tizenkilencedik századi művészetünk és irodalmunk két jelentős alakja sokkal több mindenben hasonlít egymásra, mint gondolnánk: kiváló alkotók, kortársak, barátok, sőt koruk legjobban fizetett hazai művészei voltak ők, akiket többek között a remek humorérzékük is összeköt. Az előadásban szó lesz borról, pénzről, szerelemről, szabadságról, de a humor sem marad el!

November 22-én, szerdán pedig ismét Múzeum+, amelynek keretében egészen 22.00 óráig látogatható a múzeum!

A hosszított nyitvatartású programon a fentebb taglalt TechnoCool-kiállítás mellett megismerhetik a frissen nyíló „Budapest. Az első aranykor. Sztereoképek és képeslapfotók a Fortepan és a Deutsche Fotothek gyűjteményéből (1903–1912)” című időszaki kiállítást is. A TechnoCool-tárlatban többek között Csepelyi Adrienn író és újságíró kalauzolja az érdeklődőket „A kilencvenes évek ritmusa” című vezetett sétáján. Idézve Csepelyi Adriennt, „A rendszerváltás utáni Magyarországra olyan erővel rontott rá a Nyugat zenei hedonizmusa, hogy hirtelen azt sem tudtuk, a gengszterrapet, a trance-t vagy a nu metalt honosítsuk. Miközben világszerte tombolt a rave-kultúra, idehaza a rádiókból nem fogyott ki az eurodance – a felszínen úgy tűnt, hozzánk csak finomítva jut el minden. Az undeground azonban soha nem látott intenzitással fogadta magába és szórta szét az ország legtávolabbi csücskébe is az újabbnál újabb műfajokat. 4/4 és tört ütem, neonszínekkel átfújt szocreál városkép, bő nadrágok és Buffalo-cipők, MTV és VIVA TV, Supra Hits és Bravo magazin – az irónia és a szekunder szégyen után végre ideje meglátnunk a ’90-es években a lényeget: egy szabadságtól, szintetizátorhangoktól és szubsztanciáktól kábult ország káoszában is fontos és szeretni való időpillanatát. S mi lehetne ehhez jobb kapaszkodó, mint a képzőművészet?”

Budapest százötvenedik születésnapján nyílik meg a múzeumban az a különleges, több mint száz művet felvonultató fotókiállítás, amely a virágkorát élő, századfordulós magyar fővárost idézi meg. Egy németországi képeslapkészítő cég itthon eddig nem ismert városfotóira a Fortepan szerkesztői találtak a drezdai Deutsche Fotothek gyűjteményében. Az anyagot Schoch Frigyes felvételei egészítik ki, aki egyedi térhatású fényképeken örökítette meg a fiatal metropoliszt. A fotókiállításban november 22-én 20.00 órakor Virágvölgyi István, a tárlat kurátora Winkler Nóra művészeti menedzserrel közösen tart szubjektív vezetett sétát: „lehet-e nosztalgiánk egy olyan kor Budapestje iránt, amiben nem is éltünk? Megdobban-e a szív, ha saját városunk ismerős szegleteit ismeretlen lakóival látjuk? Budapest dinamikus, méltán büszke metropolisz a 20. század első éveiben, és közben kapualjaiban személyes történeteket rejtő nagy hálózat is. Házak, amelyekhez ezer emlékkel, elevenen kötődünk, és házak, amelyeket még az előtt daráltak le a háborúk, hogy ismerhettük volna őket. Mit ad a múlt, a rátalálások, meglepetések és ismerősségek ahhoz a bonyolult, gazdag szövethez, amit úgy nevezünk: szülőváros?”

A látogatók részt vehetnek továbbá egy kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Török András, a Fortepan munkatársa, a „Budapest Könyv” szerzője, Fónagy Zoltán történész és Bellák Gábor művészettörténész mesélnek a főváros titkairól. Az egész estés DJ-szetteket DJ Crimson, DJ Mintaka és DJ Longman biztosítja. A múzeum állandó gyűjteményében ugyancsak több izgalmas tárlatvezetés közül választhatnak a múzeumba látogatók, a kreatív szellemek pedig egy kreatív workshopon készíthetnek különleges kollázsokat.

Honnan is ered a gyermeknap és mióta ünnepeljük?
Honnan is ered a gyermeknap és mióta ünnepeljük?

Az első gyermeknapot 1857 nyarán, június második vasárnapján tartották az Amerikai Egyesült Államokban és egy bizonyos Dr. Charles Leonard nevéhez fűződik, aki unitárius lelkészként eldöntötte, hogy egy egész napot fog áldozni különleges istentiszteletek formájában a gyermekek megünneplésének Massachusetts város Chelsea nevű negyedében. A rendhagyó ünnepet először Rózsák napjának, majd Virágnapnak, végül Gyermeknapnak nevezték el. De mi a helyzet a magyarországi gyermeknappal? Cikkünkben ennek próbáltunk utánajárni.

Görgey ezen a napon foglalta vissza Buda várát: Ma van a Magyar Honvédelem Napja
Görgey ezen a napon foglalta vissza Buda várát: Ma van a Magyar Honvédelem Napja

175 éve történt, hogy a szabadságharc során Görgey Artúr (1818-1916) ezen a napon foglalta vissza - május 4-től tartó, háromhetes ostrom után - Buda várát. 1992 óta ez a nap a Magyar Honvédelem Napja.

Ezen a napon halt meg Flóra, aki három költőóriás múzsája is volt
Ezen a napon halt meg Flóra, aki három költőóriás múzsája is volt

1995. május 14-én halt meg József Attila utolsó szerelme, verseinek múzsája, aki egyben Illyés Gyula felesége és Szabó Lőrinc titkos szerelme is volt.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.