Hullócsillag a Budai Vár támfalán

Hullócsillag a Budai Vár támfalán

A mi kis „hullócsillagunkat” elvált édesanyja nevelte és a Medve Utcai Általános Iskola elvégzése után a csepeli Rákosi Mátyás Tanintézetben lett esztergályos-szakmunkás ipari tanuló. 1956. októberében tagja lett a legendás Szabó bácsi (1897-1957) vezette Széna téri ellenállócsoportnak, ahol ifjú kora ellenére sofőrként szolgált a felkelők mellett.

A forradalom napjai alatt megpróbáljuk számba venni 1956 I. kerületi emlékhelyeit. A legszebb és legkülönlegesebb '56-hoz kapcsolódó I. kerületi emlékmű, a Hunyadi-szobortól lefelé, a Szabó Ilonka utcára ereszkedő lépcső alsó támfalában található Mansfeld-szobor. Mansfeld Péternek (1941. március 10. - 1959. március 21.) az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlások legfiatalabb áldozatának állít emléket, akit a megtorlásokért felelős népbíróság Mátsik György (1925-2017) ügyész indítványára halálra ítélte. Így utólag elmondhatjuk, hogy a valamikori élet-halál ura Mátsik a kommunista diktatúrát morális kérdőjelek nélkül, korlátlanul kiszolgáló, vérszomjas gyilkos volt, aki bizonyítottan minimum 27 fogvatartottra kért végül halálos ítéletet. Embertelenségéről mindent elárul, hogy a Mansfeld Péter és társai elleni népbírósági perben amellett érvelt, hogy államellenes bűncselekményeknél nem számít, hogy az elkövető felnőtt-e vagy kiskorú, az „osztályárulóknak” nem jár kegyelem,

politikai síkon nincs fiatal vagy idősebb korú vádlott. Velük szemben a legdrákóibb szigorral kell eljárni a büntetés kiszabásánál.

- mondta el a perben.

Mansfeld Péter utolsó, gyanúsítotti fotója

A Guidi Béla (1924-1983) vezette elsőfokú bíróság „csak” életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte e két fiatal vádlottat. Az ügyész azonban súlyosbításért fellebbezett, amelynek következtében a másodfokon ítélkező Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsát vezető szabósegéd, Vágó Tibor (1923-1990) - aki egykori illegális kommunistaként mindösszesen egyetlen év alatt végezte el a bírói képzést – kíméletlenül halálra ítélte Mansfeld Pétert, akit röviddel tizennyolcadik születésnapja után, 1959. március 21-én, jelképes módon a Tanácsköztársaság negyvenéves évfordulóján kivégeztek.  Reggel 9 óra 22 perckor a Gyűjtőfogház melletti épületben akasztották fel, Dr. Fáber Viktor (1904-1969) bírósági vizsgálóorvos, igazságügyi orvosszakértő 9 óra 35 perckor állapította meg, hogy:

a szíve megszűnt dobogni. Felmerülő orvosi költség, 100 Ft.

Nem véletlen, hogy a Melocco Miklós (1935-) által készített Hullócsillag című szobor avatására 2007. március 21-én került sor.

Melocco Miklós: Hullócsillag

A művészről, Melocco Miklósról érdemes tudni, hogy édesapját, Melocco János (1909-1951) újságírót a budapesti katonai törvényszék, tehát a könyörtelen kommunista hatalom egy koncepciós terrorperben hűtlenség vádjával – Mansfeldhez hasonlóan - ugyancsak bitófára ítélte. Mansfeld Péter 18 éves testét aztán a 301-es parcellába vitték, ahol jeltelen sírba temették. Ha a Széna térnél járunk ilyenkor halottak napja környékén, jusson eszünkbe az alábbi vers:

Illyés Gyula: Ne feledd a tért

Ne feledd a tért, ahol elestek ők,

a földet se feledd,

bárhol hulltak el ők, fajtánk hű férfiai, az a föld

szent ügy hős-helye lett.

Mert hol tiszta ügyért s így lám temiattad –

érted is hulltak el ők:

terül az bárhol a föld,

rejtelmesen egy terület!

Úgy az övék, hogy már a tied.

Ne feledd hát a teret, hol bár a lebírt had

bár legutolsó hátvéde ledőlt!

Míg nem feleded:

nem nyugszanak ők. Nem holt, nem letiport sereget

emészt el ott – vagy akárhol – a sírhant.

Új hont érlel a föld.

Ezen a napon született Szent Gellért, Magyarország első püspöke
Ezen a napon született Szent Gellért, Magyarország első püspöke

Az éppen ma 1045 éve, 980. április 23-án Velencében született bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére szentté avatott püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben elsőkerületi – városrész pedig a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban több legenda is született.

"Így ültek ott és valamire vártak. Mikor Judás belépett." - a 125 éve született Márai Sándor versével köszöntjük a húsvétot
"Így ültek ott és valamire vártak. Mikor Judás belépett." - a 125 éve született Márai Sándor versével köszöntjük a húsvétot

A Budai Vár tövében, a Mikó utca-Logodi utca sarkán álló ház egykori lakója néhány lépésre lakott a krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templomtól. Bizonyára sokszor szemtanúja lehetett az ünnepi menetnek, amely ilyenkor indult meg a Roham utca felé, majd az Alagút utcán tért vissza. Az idén április 11-én éppen 125 éve született Márai Sándor alábbi verse több mint száz évvel ezelőtt, csupán 22 éves korában jelent meg a Kassai Naplóban.

Fizetett nászút, pénzadomány és dedikált ágynemű a vendégszobában - így segítette a legnagyobb magyar mecénás a költőket
Fizetett nászút, pénzadomány és dedikált ágynemű a vendégszobában - így segítette a legnagyobb magyar mecénás a költőket

Volt, aki a házsártos felesége elől menekült rendszerint a Hatvany-palotába és volt olyan, akinek az esküvőjét, de még a nászútját is Hatvany Lajos, a baráti körben csak Lacinak hívott báró állta. És persze rengetegen kaptak tőle rendszeres pénzjuttatásokat, pontosabban renumerációt ahogyan a fizetéskiegészítést akkoriban hívták, de volt olyan is, aki csak cipőt akart magának télire. Néhány önkényesen kiragadott példán keresztül mutatjuk be, hogy hogyan adakozott a valaha élt legnagyobb magyar mecénás.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.