
„Novemberi hajnal rajzolt rá keresztet”: 1956 a Budavári Történelmi Kaszinóban
Mégis mi más lehetett volna a Szent István Kávéházban november 6-án megrendezett történelmi kaszinónak, mint az 1956-os forradalom és szabadságharc?
Hol dördült el az első lövés 1956. október 23-án? Kiknek a forradalma volt 1956 vagy pontosabban kik voltak a forradalmárok? Történészi szemmel miért nehéz kérdés az ügynöklista nyilvánossá tétele?

Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszegetett Földváryné Kiss Réka, történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke múlt hét hétfői előadásában az immáron hagyományosan a Szent István Kávéházban megtartott, Seifert Tibor által alapított Budavári Történelmi Kaszinó soron következett rendezvényén. Az jellemzően történészekből álló közönség értően hallgatta a Károli Gáspár Református Egyetem, Egyháztörténeti Tanszékének tanszékvezetőjének érdekfeszítő előadását. Az előadásból kiderült, hogy nem Budán, de nem is Pesten dördült el a legelső lövés 1956. október 23-án, hanem Debrecenben. Ez előadó szerint ez a tény is azt mutatja, hogy talán túlságosan fővárost-centrikus az 1956-tal kapcsolatos gondolkodásunk. A történész felhívta a figyelmet arra is, hogy a forradalmárok társadalmi összetételét nehezen lehet behatárolni a heterogenitás miatt, de az biztos, hogy a forradalmi csoportok ideológiai háttere és szándékaik között meglehetősen nagy különbségeket lehet tetten érni; példaként említette Pongrácz Gergelyt és a Corvin közieket, illetve Maléter Pált vagy éppen a Nagy Imre körül csoportosuló reformkommunistákat. Az ügynökkérdés kapcsán óvatosságra intett, hiszen sokszor ártatlan embereket szerveztek be, akik valójában semmit vagy szándékosan jelentéktelen dolgokról jelentettek, viszont a rendszer valódi működtetői, mint a nagyhatalmú és befolyásos kommunista elvtársak, akik sokszor ártatlan emberek és azok családjainak életét nyomorították meg nem voltak soha ügynökök.

Az előadást hozzáértő kérdések, hozzászólások és előadói válaszok követték. Ezután egy rendhagyó borkostoló következett, ahol Szentesi József, a filoxéravész előtti régi magyar fajták újra felfedezője, a beavatkozásoktól mentes borkészítés szószólója, a Borászok Borásza díj tulajdonosa az egykor a budai lankákon is termő történelmi borfajtákat mutatta be a közönség számára. A borok csodálatosak voltak, az azt követő kaszinós beszélgetések pedig mint mindig, ezúttal is fergeteges és szellemesek voltak, ahogy általában.


1944-ben éppen ezen a napon, június 14-én hunyt el Róth Miksa, a világhírű magyar üvegfestőművész, akinek munkássága nem csak a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, a szabadkai városházán, vagy a hágai palotában, norvég templomokban, a mexikói Guadalajarában vagy az Egyesült Államok különböző városaiban, de a Várnegyedben, illetve a a Budavári Palotában,is nyomot hagyott.

A Múzeumok Éjszakáját 2002 óta rendezik meg Magyarországon is, s hagyományosan a Szent Iván éjjeléhez legközelebb eső szombati napon tartják. A rendezvény előnye, hogy egyetlen karszalag megvásárlásával minden programra jogosultak vagyunk, többek között a BTM Vármúzeum eseményeire is, ahol különleges előadások, koncertek, tárlatvezetések várják majd a múlt, illetve a múzeumok szerelmeseit este hat és éjjel kettő óra között.

Az 1820. június 9-én, tehát éppen ma 205 éve született Hunfalvy János itt élt a Várdombon a még életében róla elnevezett utcában. És nem is akármilyen házban, hanem a kerület egyik legszebb szecessziós villájában, a Hunfalvy-villában vagy más néven Ulpius-házban. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.