1865-ben december 26-án, tehát éppen ma 160 éve látta meg a napvilágot Róth Miksa, a valaha élt legnagyobb magyar üvegfestőművész. Nevéhez fűződik a magyar üvegablak-művészet virágkora, munkássága a Várnegyedben és a Budavári Palotában is komoly nyomot hagyott.
Róth Miksa (1865-189944) 1865-ben született egy pesti zsidó családban, s már nagyapja és apja is üvegesként dolgozott. Saját maga írta egyszer, hogy „ebben a légkörben nevelkedtem, így csak természetes, hogy üvegfestő lettem”. A terézvárosi fiú tehetsége már elég korán megmutatkozott, amelyért külön ösztöndíjban részesült. Első kiállítására 17 évesen, 1882. decemberében került sor „a felső iparrajziskolák kiállításán”. A Tiffany-féle módszert Róth Miksa alkalmazta először az Osztrák-Magyar Monarchia területén, amelyet 1898-ban a Magyar Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállításán mutatott be a nagyközönség számára először.
Európai tanulmányúton tökéletesítette művészetét, mélyítette tudását. Különösen nagy hatást gyakoroltak rá a francia, német, angol és belga gótikus katedrálisok üvegablakai, illetve a díszes nyugat-európai középületek üvegdíszítései. Hazatérve Magyarországra alig húsz évesen, 1885-ben alapította meg az „üvegfestészeti műintézet”-et. 1911-ben pedig elindította művészeti vállalkozását, a „Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézete”. Alkotásait a historizmus, a szecesszió és az art déco stílusa jellemezte. Róth Mika sikeres és elismert művész volt, aki jelentős közéleti szerepet is vállalt és komoly hatása volt a hazai iparművészet és műiparos-oktatás területén.
A műiparosnak, hogy valóban lelkéből fakadó szépet alkosson, az anyagával szinte együtt kell felnőnie, azt nemcsak ismernie, de szeretnie is kell. Mert az az iparos, ki anyagát valóban szereti, féltékenyen fog ügyelni arra, hogy azon erőszakot el ne kövessen és csak természetének megfelelően dolgozza fel, mert az anyagon elkövetett természetellenesség lelke mélyéig fogja őt bántani, de viszont lelke egész melegével munkálkodni fog azon, hogy anyagának szépségeit minél jobban érvényre juttassa.
– írta Az iparművészek neveléséről a Magyar Iparművészet című folyóirat 1918-ban megjelent 8. számában.
Az Országház, a Gresham-palota és a Zeneakadémia mellett a Várnegyedben is visszaköszön állhatatos munkássága. Például a Magyar Országos Levéltár üvegablakain, az egykori Vöröskereszt Székházban, illetve a Budai Vár egykori Szent Jobb-kápolnájának üvegablakait és mozaikjait is ő készítette, amelyet a szocializmus idején szállították át egy Balatonalmádiban felépített kápolnába.
A nemrégiben megújult Vöröskereszt Székházban valaha ékeskedő eredeti Róth Miksa által készített ablaküveg az ostrom idején elpusztult, de tavaly a Nemzeti Hauszmann Program keretében Balogh Eleonóra üvegművész rekonstruálta a 160 éve született üvegművész egykori alkotását.
