December 24-én nem csak a szentestét, de egyben Sissi születésnapját is ünnepeljük. A királyné sok időt töltött itt a budavári Királyi Palotában, sőt egyszer biztosan ünnepelte itt születésnapját is, a 35.-et.
Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia (1837-1898) a bajorországi Münchenben, harmadik gyermekként született a nyolcgyermekes bajor hercegi családba 1837. december 24-én, ami egyébként jó ómennek számított. Noha eredetileg nővérét, Ilonát szánták Ferenc József hitveséül, de a trónörökös Sissibe szeretett bele, akit egy év múlva feleségül is vett. Így vált a bajor hercegnőből 1854-ben osztrák császárné, illetve cseh és magyar királyné.
A királyné sok időt töltött életéből Budán, a Budavári Palotába déli szárnyában található Sissi-lakban, ami egy vidéki házikó volt inkább, mint palota.
1872. november 5-én írta meg például a Községi Jegyzők Közlönye, hogy a:
A királyné január közepéig fog körünkben mulatni. A királyi család a karácsonyi ünnepeket a Budai Várban tölteni.
Egy korabeli újságcikkből azt is tudjuk, hogy:
a karácsonyfához valókat maga vásárolta be Pesten, mi most történt először.
A Szenteste született kislányt eredetileg csak a családja becézte Sissinek, de Ernst Marischka (1893-1963) osztrák filmrendező 1955-ben bemutatott mozifilmje után az egész világon így hívják. A Romy Schneider (1938-1982) főszereplésével bemutatott Sissi – A magyarok királynéja című film hatalmas siker lett. Nekünk pedig a legfontosabb királynénk, hiszen Erzsébetet imádta Magyarországot és kedvelte a magyarokat.
A királyné ő felsége születésnapját ma ünnepük a monarchia népei. E népek közt azonban egy sem olyan mély hódolattal, mint a magyar nemzet, melyhez nehéz időkben fordult szivével, hogy enyhítsen balsorsán. Sohasem fogja ezt feledni a magyar nemzet, melynek történelmi erényei közé tartozik a lovagias háládatosság. Az országgyűlés hódolt üdvkivánát a két ház elnökei tolmácsolják. A főváros küldöttsége, élén a főpolgármesterrel, tegnap délelőtt jelent meg Budavárában K. Orczy Béla belügyminiszternél, hogy Budapest szerencsekívánatát fejezze ki a trón zsámolyánál. A szentestemai napján sok jó szívimájába lesz foglalva királyasszonyunk fényes neve, kérve a gondviseléstől, hogy a kit ötven évvel ezelőtt a távoli bajor föld egy fejedelmi kastélyában a jó magyar nép különös áldására hívott életre, tartsa meg évek hosszú során még erőben, egésségben, boldogságban, népek szeretetétől áldottan!
– írták meg a Fővárosi Lapokban 1887. december 24-én.
