Hogyan teltek a két ünnep közötti napok a háborús ostrom alatt a Várban? Széchenyi Viktor naplójegyzeteiből rekonstruáltuk az 1944. december végi történéseket. Annyit azért spoilerezhetünk, hogy nem volt egyszerű a vöröshadsereg általi folyamatos ágyúzás és bombázás alatt álló, élelmiszer utánpótlás és ivóvíz nélkül maradt Várnegyedben átélni az ostrom december végi – két ünnep közötti – napjait.

Arról már korábban írtunk, hogy milyen volt a karácsony az ostromlott Várban, most azonban a két ünnep közötti időszakot vettük górcső alá.

Az elbeszélő, gróf Széchényi Viktor 1871. október 10-én Pozsonyban. A budapesti Piarista Gimnázium elvégzése után egy morvaországi hadapródiskolában tanult, majd a 10-es, valamint a 7-es huszárezred kötelékében szolgált. 1897-ben vette feleségül az akkori osztrák földművelésügyi miniszter, a konzervatív cseh nagybirtokos gróf, Johann Lebedur-Wicheln (1842–1903) Karolina (1875–1956) nevű leányát. Négy gyermekük élte meg a felnőttkort; három lány, Sarolta, Irma és Márta, illetve Zsigmond, a később világhírűvé vált vadászíró. 1902-ben a katonai pályát a közéletire cserélte, Sárpentelén telepedett le, képviselő, majd Fejér-megyei főispán lett. Ekkoriban választották meg a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnökének is. IV. Károly a Lipót Rend nagykeresztjével tüntette ki. Az első világháborúban bevonult, s szinte az összes hadszínteret megjárta. A Tanácsköztársaság alatt arisztokrata és királypárti politikusként bujkálnia kellett. A Horthy-korszakban több cikluson át volt parlamenti képviselő, de legitimistaként aggódva figyelte a nácik, illetve a hazai szélsőjobboldali mozgalmak előretörését. Az 1938. évi Szent István év egyik főszervezője volt a Székesfehérvár díszpolgárává kitüntetett politikus. Az emlékév után lemondott tisztségeiről és visszavonult. Budán, a hűvösvölgyi Völgy utcában éltek feleségével, terveit azonban a háború felülírta.

1944. szentestélyén érkeztek a Várba egyetlen fiúkhoz, Zsigmondhoz annak Úri utcai házába, azonban az ostrom miatt csak február végén térhettek vissza otthonukba- 1945 márciusában a „felszabadító” szovjetek apát és fiát is letartóztatták. A megkínzott, meggyötört ember ugyan egy hónap után szabadult, de április 19-én megtört szervezete feladta a küzdelmet. A Buzinkay Géza által szerkesztett Élet az óvóhelyen – Vári ostromnaplók 1944-1945 című kötetben közölt naplójából az alábbi részleteket olvashatjuk ezekről a napokról:

December 27.

Lilivel Zichy Edinához megyünk, részvét látogatás. Két lövedéket kapott a ház. A kisebbik, a tetőn, a ház sarkát vitte el. A nagyobbik a földön robban Sardagnáék szobájában – rettentő fölfordulás. A ház többi ablaka is mind bezúzódott. Hideg van. A lakók alagsorba húzódtak. Megmentett bútorok tömkelege közt, egy szál gyertyánál ülnek. Itt egy beszorított ágyban fekszik bekötött fejjel szegény Atta! Itt tudjuk meg, hogy Széchényi Miklós ma d. e., állítólag felesége jelenlétében, agyonlőtte magát! Miért? Délután pokoli lövöldözés. Óvóhely. Lilivel beköltözünk Pálffy Ferenc szobájába – jéghideg, de nincs a veszedelmes oldalon. Este sötétben és hamar fogyó (…) faggyúgyertyáknál. Folyton menekült tábori képek! Az unokák szűk fürdőszobájában Lili és a kis Lilly a kádban pelenkákat mosnak. Csekonics Endre és Inkey Péter (…) diskurálnak kis Lillyvel. Bálint a bilin ül. Se újság, se rádió, se villany – semmiről nem tudunk – csak vagyunk!

December 28.

Aránylag nyugodt éjszaka. D. u. fát vágok és fűrészelek. Kiss Sándor jön – fürdőköpenyt hoz. Zalán jön – hálóinget hoz. Le akar menni krisztinai főpostára elromlott telefonja miatt. Bécsi kapunál fegyvertűz. Állítólag két férfit akkor ölt meg egy becsapódó gránát. De azért ő lement, de a postát zárva találta. Zsiga (…) végett drukkol. D. u. ismét nagy lövöldözés. Keringő hírek: oroszok már a Sashegy alján vannak – már a Siestában vannak stb. 4–5 közt ép Lilivel szobánkban olvasgattunk, s a kis Bálint nálunk aludt, egyszerre óriási robaj – s máris szalad begyulladva Pepák – (…) állítja, ház (…) fele beomlott. Maritta beront a gyerekért, s mennek az óvóhelyre. Én ki az udvarra, minden tele üvegcseréppel és tetőcseréppel. A déli traktus teteje közepén nagy lyuk tátong, ott jött be a lövedék a Ricsováry lakás konyhájába. Fölrohanok, csak Dr. Fejér van ott, nyugodtan jön ki – nincs semmi baj –, családja a pincében. Mindenünk átvisszük udvari részre. Épületkár csakis a jelzett tetőrészlet, és a Ricsováry lakás konyhájának a mennyezete – de ezenkívül csak üvegkárok – de az tetemes! Lili és Maritta bámulatos nyugodt, Lilly is, de nem annyira. Pepák be van szarva! Utána az ablaknélküli szobák lakóinak átcsoportosítása. Reggel a villany váratlan ismét kigyulladt, megfizethetetlen jótétemény. Este Marittát 2 gyerekével hozzánk költöztettük a Pálffy lakásba – s 6-an aludtunk egy szobában: Lili, Maritta, 2 gyerek, én, Zsiga „Dorka” kutyája.

December 29.

Egész éjjel ágyúszó és becsapódások. Reggelre szomorú meglepetés, a villany ismét kihagyott, sötétség, már alig van gyertyánk, de a legnagyobb baj, hogy a víz is kimaradt. Van ugyan 3 tele eresztett fürdőkád, de meddig lesz ez elég? Főzni, pelenkát mosni – inni! Mosakodni már nem lehet. Zsigával beszéltem, reményli ma hazajöhet. Zsiga telefonja még működik, próbáltam beszélni Theával, sikerült. Azt mondja, borzasztó éjszakájuk volt. A Károlyi kert német katonai tábor tankokkal stb. D. e. udvart söpörtem, törmelék és üvegcserépek. Most tiszta. Unokák egy ismerős csendőrhadnaggyal beszéltek. Azt mondja, Hűvösvölgy oly rettentő tüzérségi tűz alatt állott, hogy ott ép ház nem lehet! Szép kilátás, összes vagyonom és személyzetünk! Továbbá, hogy 6 hónapig fogják a németek Budapestet tartani, s ezután jön a nagy fölszabadító német hadsereg. „Vitézeink” d. u. Szikla kórházban voltak, onnan azt a hírt hozták, hogy németek Budát föladják, s Balassagyarmat felé fognak a gyűrűből kitörni, mert ott leggyöngébb az orosz – s ezért holnap visszavonulnak Vérmezőről. Zsiga hazajött. Naponta várjuk az oroszt, levetkőzni nem fogok éjjelre. Milyen lesz ez a momentum? Végeznek-e velünk, vagy meghagynak? ½9-kor Pálffy lakásban lefekszünk: Lili, Maritta, én és a két kisded. 9-kor bejön Zsiga s jelzi, hogy ablakai előtt a Bástyára esett egy lövedék és ablakai jórészt bezúzódtak. De azért mégis otthon fog aludni.

December 30.

Jól aludtunk, ámbár egész éjjel tartott a város lövetése, csak becsapódást lehetett hallani. Reggel 9 után egyszerre pokoli német támadás a bástyai házsor ellen, egymás után egész közeli becsapódások, robbanások. Hívnak, jöjjünk azonnal az óvóhelyre. Gyerekeket felöltöztetjük, s visszük le az óvóhelyre. Most itt van az egész ház lakója: Mi ketten Lilivel, Zsiga, a két unoka-menyecske, 2 kisded, (Csekonics és Inkey Péter a Szikla kórházban segít), Dr. Fehér menekült Kecskemétről. Doktor és családja: neje, 15 éves leány, anyós és szakácsnő, Zsiga szakácsnője: Horváthné és leánya, Horgos Isti házmester és még 1 vénleány és (…) Egy pici petróleum lámpa mellett összezsúfolva, fázva, éhesen! Az este 9-kor beállt a sötétség. Se víz, se világítás. Pokoli ágyúzás, minden ablak törik, cserepek hullanak. Mi lesz – 3 nap múlva éhen, szomjan veszünk és megfagyunk! Borzasztó d. e. Mi lesz velünk? Ebéd 3 felé krumpli és vargánya. Utána tűzszünet. Átmegyek a 8-asba. Egy szál gyertya mellett a földszinti házmester lakásban találom: Gyula, Dédette, Esterházy Józsi, Rédey és neje, (…)-né, Rédei Manci. Baj több nincs, csak üvegkárok. Onnan Elisabethékhez, itt Márffy Elemér és fia és egy svájci hölgy, ki azt állítja, hogy két nap előtt beszélt Hürlimannal, oroszok még nem voltak ott. Dísz tér 10-ben, pincében kutat találtak. Este viszonylagos nyugalom. ½9 alvás.

December 31.

Nyugodt éjszaka. D. e. Lilivel Mátyás templom. Visszajövet Ney Ákosékhoz. Pince gyermekmenhely. Dóry Andor tegnapi ultimátumról beszél – igen előnyös –, németek nem fogadták el. Pusztulnia kell a magyarnak. Onnan vissza Úri-ba. Föltűnik egy teljesen szétlőtt ház. Melyik az? A miénk sajnos! Távollétünk alatt Volltreffer (telitalálat – szerk.) Kapu alatt sebesültek fekszenek, jajgatnak. Rémület – kit talált el az enyéim közül? Hála Isten mind épek. Német katonák: 9 halott, 2 súlyos sebesült. Kapu előtt autóba rakodtak. Mindenki pincében. Szobák rapityára, földszint és emelet. Még Zsiga szobái épek. Ő Lamottéknál. Megyek helyet keresni kisdedeknek. Edelsheim házban találok (Dísz tér 12.). Beszólok Coburgékhoz, Elisabethhez, Gyulához. Házunk rémesen néz ki, Maritta most inkább maradni akar! Este 9 körül óriási robbanás, Lilivel épp Zsiga szobájából akartunk kihozni és a pincébe levinni takarókat. Rettenetes csörömpölés, légnyomás. Később kiderült, vis-á-vis Coburgéknál repülőbomba kivágta az ő nagy kapujukat s a miénket teljesen szilánkra. Ami ép dolog még volt a házban, elpusztult. Romhalmaz, nincs egy szoba sem, ahova visszavonulhatunk, csak a pince – egy gyertya! 24-én aludtunk itt. Szilveszter éjszaka! Este Pepák Sziklából. Ajánlja 72-be a lányok gyerekekkel menjenek át. Nem B. (?), kitünő pincébe. Doktoréknál köszöntjük, van egy pohárral.