Kosztolányi Dezső egyik legszebb karácsonyi versének nyomában
Kosztolányi Dezső (1885-1936), aki életének hosszú évein keresztül volt a Várnegyed lakója, írta az egyik legszebb karácsonyi verset. Hogy miként kapcsolódik a karácsonyi bensőséges, meghitt családi összejöveteleket felidéző költemény az ókori, római költő, Ovidius alkotásaihoz? Ennek jártunk utána.
A Logodi utca egykori lakójának, a vers-és prózaírás egyik legnagyobb magyar mesterének ugyanis az alább idézet verse a Fasti című három szonettből álló ciklusból való, amely először az Osváth Ernő és Fenyő Miksa nevéhez kötődő Figyelő című irodalmi folyóiratban, majd a Négy fal között című kötetében jelent meg, a „Pasztellek”-ciklusban.
A szonettek címe egyértelmű utalás Ovidius azonos című művére, amely disztichonokban a római naptár ünnepeit dolgozza föl, s amelyből csak az első hat hónapról szóló hat ének maradt ránk.- tudhatjuk meg Takács László Kosztolányi Dezső és Ovidius Fasti című műve című előadásából. A kutató tanulmányát Kosztolányi címadásának feszültségeteremtő hatásával folyatja, hiszen a Fastival egybefoglalt három versnek három keresztény ünnep a címe: Karácsony, Húsvét, Pünkösd.
Íme a Karácsony című szonett:
Ezüst esőbe száll le a karácsony,/ a kályha zúg, a hóesés sürű;/ a lámpafény aranylik a kalácson,/ a kocka pörg, gőzöl a tejsürű./ Kik messze voltak, most mind összejönnek/ a percet édes szóval ütni el,/ amíg a tél a megfagyott mezőket/ karcolja éles, kék jégkörmivel./ Fenyőszagú a lég és a sarokba/ ezüst tükörből bókol a rakott fa,/ a jó barát boros korsóihoz von./ És zsong az ének áhitatba zöngve…/ Csak a havas pusztán, a néma csöndbe/ sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony.
Takács László előadásából a költemények keletkezésével kapcsolatosan azt is megtudhatjuk, hogy bár Kosztolányi azt írja, hogy francia kiadásban olvasta Ovidiust, nem zárható ki, hogy a Fasti szövegével már középiskolai tanulmányai során találkozott, a 4–5. osztályban olvastak ugyanis szemelvényeket Ovidiusnak ebből a művéből is...
Nagy különbség azonban Kosztolányi és Ovidius műve között, hogy míg a római költő pogány római ünnepeket énekelt meg, addig Kosztolányi a legfőbb keresztény ünnepeket,ugyanakkor a január 1-jével kezdődő római és polgári naptári évet a keresztény (katolikus) évszámításhoz és Jézus életének eseményeihez igazítja, vagyis a sor a decemberi karácsonnyal kezdődik. Takács László továbbá kiemeli Kosztolányi említett szonettjeivel kapcsolatban, hogy a költeményeket azonban nem csak a címe kapcsolja össze Ovidiusszal.:Még két további elem is a római költőhöz fűzi e szonetteket. Egyrészt ugyanúgy mutatja be az ünnepeket, mint Ovidius, vagyis az ünnep tartalma nem hangsúlyos annyira, mint az ünneplés ideje (tél, tavasz, nyár) vagy az ünneplők és az ünneplés módja. A római költő ugyanis szívesen időz el az ünnepek tartalmának, eredetének bemutatása után azon, miként ülik meg a rómaiak az adott ünnepet. Vagyis az ünneplés módja válik a bemutatás legfontosabb elemévé.
Ha tehát szeretnénk a Kosztolányi- líra finom szövetének rezdülésein keresztül is átélni az ünnepi hangulatot, az "ezüst esőbe leszálló" karácsonyt, akkor töltekezzünk karácsonykor szépirodalommal (is).
(A főképen Székely Aladár felvétele 1918. karácsonyán családjával; feleségével, Harmos Ilonával (1885-1967) és Ádám fiúkkal)
Gerardo di Sagredo, Gerardus, vagy ahogyan a magyarok ismerik Gellért püspök 980. április 23-án született Velencében. A hazánkba téríteni érkező bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére július 26-án szentté avatott katolikus püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben I. kerületi – városrész pedig régóta a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban számos legenda is született.
Teleki Pál, az elismert földrajztudós, cserkészvezető és nem mellesleg kétszer megválasztott magyar miniszterelnök ezer szállal kötődött a Budai Várhoz. Noha az egykori kormányfő otthona Pesten, a Harmincad utca és a mai József nádor tér sarkán álló Teleki-palotában volt, mégis a sokak által azóta is vitatott tragikus öngyilkossága ide, a Sándor-palotához köti az elveihez körömszakadtáig és haláláig ragaszkodó tudós-politikust. Történelmi megítélése ma sem egységes, de az biztos, hogy jelentős alakja, fontos szereplője volt a XX. századi magyar politikának.
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
