Ki tervezte a ruháját és milyen volt a legszebb arisztokrata nő a múlt évszázad talán legpompásabb magyar esküvőjén?

Ki tervezte a ruháját és milyen volt a legszebb arisztokrata nő a múlt évszázad talán legpompásabb magyar esküvőjén?

A múlt évszázad egyik legkáprázatosabb és legemlékezetesebb esküvője is a Budai Várhoz kötődik, ráadásul egy különleges magyar divattervezőnő fantasztikus munkájáról is tanúbizonyságot tett 1940-ben. Nőnapon emlékezzünk meg mindkét rendkívüli nőalakról, akik bár a társadalom más-más rétegéből jöttek, életük mégis összeért egy nagy esemény és a Budai Vár kapcsán.

Rotschild Klára divattervező különleges és kivételes alakja volt a magyar divattörténetnek. A keleti blokk Coco Chaneljeként is nevezett divatdiktátor Párizs varázslatos eleganciáját hozta el a füstös Budapestre, méghozzá nem is akármilyen minőséggel és luxussal párosítva.

Rotschild Klára, háttérben a Budavári Palota (Fotó: MTI/Balassa Ferenc)

Rotschild Klára szalonja már a két világháború között komoly szerepet töltött be a Horthy-kor arisztokrata hölgyeinek életében, sőt nemzetközi hírességek és Faruk egyiptomi király édesanyja és lánytestvérei is megfordultak a szalonban. Megbízásai közül azonban a legkiemelkedőbb Horthy Miklós menyének esküvője volt, ugyanis ő álmodta meg  az évtized álomesküvőjén Edelsheim-Gyulai Ilona ruháját. Ez a bizonyos egész országra szóló esküvő azért is volt olyan különösen fontos, mert főszereplői  a legtöbbet tehettek és tettek is a zsidó származású Rotschild Klára megmentéséért a vészkorszakban- írja a magyar divattörténet ikonikus alakjáról szóló könyvében Simonovics Ildikó divattörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum 20. századi és kortárs textilgyűjteményének vezetője, aki egyben  a Nemzeti Múzeumban megrendezett időszaki Rotschild Klára-kiállítás kurátora is volt.

A menyasszony, Edelsheim-Gyulai Ilona (Fotó: Hungaricana)

Az említett fantasztikus esküvőről olvashatunk tudósítást a Keleti Ujság 1940. május 3-i számában is: " Reggel fél tíz órakor kezdte öltöztetni Rotschild Klára  és Virág Mária főszabásznő Horthy István menyasszonyát, Edelsheim Gyulai Ilona grófnőt a Dísz téri Edelsheim-palota szalonjában. Előzőleg egész Budapestet bejárták alakjához hasonló próbababa után, hogy a ruhát közszemlére állíthassák ki, de ez egész magyar fővárosban nem találtak olyan karcsú babát, mint Edelsheim Gyulai Ilona grófnő. Végre nagy nehezen az utolsó pillanatban az egyik áruházból szereztek egyet, éppen azelőtt való nap érkezett Németországból. Erre húzták föl a Thököly Éva által évszázadokkal ezelőtt viselt ruha mintájára készült menyasszonyi toalettet." A káprázatos menyasszonyi ruhán kilencven, különböző gyöngyökből kivarrott rózsa volt, melyeket egy hónapon keresztül hímzett Magyarország egyik legkiválóbb gyöngyhímzője. A Pesti Hírlap a következőképpen adott számot a nagy eseményről: " Családi ünnepe volt tegnap Magyarországnak- a Legelső Magyar Ember és a Legelső Magyar Asszony idősebbik fia ülte menyegzőjét az arisztokrácia egyik legszebb leányával ...a Kormányzó daliás alakja altengernagyi díszöltözetben és a Főméltóságú Asszony csodálatosan átszellemült szépségével, középütt pedig az ifjú pár: csipkék és fátylak felhőjében a karcsú menyasszony, borvörös mentéjében a délceg vőlegény, köröttük történelmi nemzetségek nagyasszonyai..." A Várban gyülekező rokonság a következőképpen oszlott ketté: a menyasszonyé a Dísz téri Edelsheim-palotában, míg a vőlegényé a kormányzóságon- tudhatjuk meg a korabeli cikkekből. A menyasszony "174 cm magas sportnő"-nek számított, aki igazi arisztokrata szépség hírében állt. Az, hogy a korabeli Magyarország első emberei egy zsidó származású divattervezőnőre bízták  a vészkorszakban egy nagy esemény kulcs fontosságú feladatát, újfajta megvilágításba helyezik a Horthy-korszakban az antiszemitizmus ellen fellépő arisztokrata nők szerepét. Rotschild Klára  megmenekülve a második világháború pusztításai elől később a szocializmusban sem veszítette el kivételezett helyzetét. A puritán Kádárné, Tito és Gromiko felesége és a művészvilág kiemelkedő nagyjai is megfordultak nála , pontosabban a  Különlegességi Női Ruhaszalon név alatt működő  "birodalmában".

„Pest felszabadult romjai. Jaj, nem tudok ujjongani” - Vas István 80 évvel ezelőtti Februári jegyzete
„Pest felszabadult romjai. Jaj, nem tudok ujjongani” - Vas István 80 évvel ezelőtti Februári jegyzete

Vas István éppen 80 éve, a II. világháború befejezésekor írta Februári jegyzetek című versét, de annak utolsó két sora plasztikusan mutatja meg azt is, hogy a költő még képtelen feledni az átélt szenvedést, a tragédiákat, a háború kísértő borzalmait. A költőt a vészkorszak idején második felesége, Kutni Mária, illetve Ottlik Géza (1912-1990) és felesége, Debreczeni Gyöngyi bújtatták. A kemény fizikai munkát jelentő gyalázatos munkaszolgálatok és az embertelen megaláztatás borzalmai miatt az író többször is végezni akart magával. Szerencsénkre egyszer sem sikerült…

Egy kétségbeesett túlélési kísérlet, amelyben civilek ezrei haltak meg
Egy kétségbeesett túlélési kísérlet, amelyben civilek ezrei haltak meg

1944. december 26-án zárult be az szovjetek ostromgyűrűje Budapest körül. Innentől kezdve 51 napon át tartott Budapest ostroma. Az irtózatos pusztítás városunk testén beforratlan seb maradt. Az orosz megszállóktól rettegő lakosság egy része úgy döntött, hogy a Budán, illetve a Várban ragadt német és magyar katonákat követve megpróbál kijutni a kelepcéből. Az alábbi cikk azokról az ártatlan áldozatokról szól, akik ezt az utat választották. Emlékezzünk rájuk kegyelettel!

Jókai 200: Különleges irodalmi esttel készülnek a Budai Várban
Jókai 200: Különleges irodalmi esttel készülnek a Budai Várban

Néhány nap múlva ünnepeljük Jókai Mór születésének bicentenáriumát, aki 1825. február 18-án született Komáromban. A jeles évforduló alkalmából egy különleges Jókai-esten vehetünk részt a Budavári Palotanegyedben. Noha, a magyar romantikus irodalom legjelentősebb alakja egész életében Pesten – a Kiskörút vonzáskörzetében - lakott, mégis millió szállal kötődött Budához, illetve a Budai Várhoz. Ennek apropóján szerveznek egy különleges irodalmi estet a Budavári Palotanegyed egyik legérdekesebb helyén, a Karakas Pasa tornyában, ahol talán a gasztronómia is nagyobb szerepet kap, mint máshol.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.