Jó hír Budapest szerelmeseinek: meghosszabbították a főváros aranykoráról szóló kiállítást az MNG-ben
A kiállítás Budapest szerelmesei számára valódi csoda, a Vár rajongók számára pedig szintén nagyon izgalmas. Mi már többször megnéztük a fotótárlatot és elmentünk a héten is, de még most is találtunk olyan különleges képet, ami korábban elkerülte a figyelmünket. Szóval, aki még nem látta, annak érdemes felkerekednie és elindulnia a Várba!
Ahogyan arról már beszámoltunk a nagy sikerre való tekintettel április 7-ig meghosszabbították a Magyar Nemzeti Galériában megtekinthető, Budapest 150 éves jubileuma alkalmából tavaly novemberben megnyílt fotókiállítást. A különleges, több mint száz művet felvonultató rendhagyó tárlaton sztereóképek és képeslapfotók láthatók a Fortepan és a Deutsche Fotothek gyűjteményéből.
1873 jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesülésével Budapest. A 150 éves jubileum apropóján bemutatott kiállításon rengeteg századfordulós fotót láthatunk a magyar fővárosról, amelynek vitathatatlanul legszebb ékköve a Budai Vár.
A tárlat különlegessége, hogy a csodálatos, a száz évvel ezelőtti Budapest virágkorának különleges atmoszféráját megidéző Fortepan képek mellett egy német képeslapkészítő vállalatnak, a Brück & Sohnnak a drezdai Deutsche Fotothek gyűjteményében megtalálható, Magyarországon mindeddig ismeretlen városfotóival találkozhatunk.
Szembetűnő például, hogy a világháborús pusztítást követő újjáépítés során eltűntek a háztetőkről az égbenyúló díszes kupolák, csúcsdíszek és a homlokzatokra sem kerülhettek már vissza az egykori impozáns szobrok, korábbi homlokzatdíszek és a Dunán átívelő hidak sem ugyanabban a pompájukban épültek vissza, ahogyan eredetileg ragyogtak.
Ha akkora költő volnék, amekkora szeretnék lenni, a magyar nemzeti eposzt nem Attiláról, vagy Zrínyi Miklósról írnám meg, hanem Budapest városáról, a mi legnagyobb és legcsodálatosabb hősi cselekedetünkről, mert ez az, amire nincs példa másutt, ez az, amiben egyéniek vagyunk, ez az, amivel helyet váltottunk magunknak a világban
- idézik a kiállításon a Nyugat alapító főszerkesztőjének, Ignotus Hugónak (1869-1949) a 1903-ban papírra vetett sorait. Ennél találóbban és frappánsabban nem is lehet megfogalmazni Budapest szeretetét.
Mindenesetre kiállításízelítőnek készítettünk telefonnal néhány amatőr fotót, hiszen mi mással lehetne bemutatni egy fotókiállítást, mint fényképekkel. íme "egy kiállítás képei":
Ilyenkor szeptember elsején, amikor a strandok ujjongó-nevető morajából kiszakít bennünket az iskolakezdés és a napi robot, érdemes időt szánni nap végén egy kis sétára. A Várhegy alatti parkok esti halkulatában a már sárguló, s barnuló lombok között átszűrődő naplemente el-elvakító fénye még vissza repíthet bennünket a tegnap éltető, nyári hangulatába. Mint egy elfeledett kamaszkori szerelem, még feléled az ember lelkének legmélyén a nyár, de már ránk kacsint a szüret, s a must illata szívünk pincemélyére hatol. Radnóti 85 évvel ezelőtt született, 1940. július 15-én megírt költeményével köszöntjük az őszt.
Szerb Antal, akinek még kulcsregényének egyik legfontosabb helyszínét, az Ulpius-házat is itt, a Várnegyed falai alatti Hunfalvy Jánosról elnevezett kis zsákutcába álmodták meg az elbeszélés rajongói, imádta a Budai Várat. Erről szól az Utas és holdvilágban leírt vallomása is.
Babits Mihály (1883-1941) életművének egy jelentős részét nem tollal, autográf kéziratként, hanem hordozható írógépén írta. Ma már nehezen tudjuk elképzelni, de a XX. század első felében egy írógép – az ingó dolgok között kiemelkedő - komoly értéket képviselt. Babitsnak több írógépe is volt, azonban az egyik elég híressé is vált. Hogy miért? Többek között erre is választ adunk alábbi cikkünkben.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
